Prágában 2023-ban politikai nyomás hatására mondták le Netrebko tervezett koncertjét: a város vezető koalíciójának pártjai érzéketlennek tartották volna az orosz szoprán szerepeltetését az Ukrajna elleni háború idején. A koncert szervezői és a művész menedzsmentje végül közösen állapodtak meg a lemondásról. Netrebko ugyanakkor más jelentős európai operaházakban továbbra is fellépett, így pályája nem szakadt meg, de szerepléseit továbbra is kísérik a politikai és közéleti viták.
„Orosz művészeken számon kérni Putyin döntéseit röhejes”
A Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója, Ókovács Szilveszter a háború kitörése után is ellenezte az orosz művészek politikai alapon történő bojkottját. 2022-ben a Mandinernek arról beszélt, hogy szerinte „orosz művészeken számon kérni Putyin döntéseit röhejes”, és az orosz kultúrát nem szabad összemosni az ország politikai vezetésével. 2025 márciusában Ókovács Anna Netrebko budapesti fellépésének megtartása mellett is érvelt, miután Sándor Fegyir ukrán nagykövet levélben kérte a március 23-ra tervezett, Yusif Eyvazovval közös áriaest lemondását. A főigazgató válaszában azt írta, hogy „az opera nem politikai termék, nem is harcászati. A művészek sem politikusok, nem is katonák.” Netrebkóról pedig azt állította, hogy „sosem politizál”. Az előadást végül megtartották.
Gergijev és a Bolsoj is a bojkott célpontjává vált
Netrebko esete egy szélesebb európai folyamatba illeszkedik: a háború kitörése után több kulturális intézmény is felülvizsgálta az orosz művészekkel és társulatokkal fenntartott kapcsolatait. A döntések hátterében az érintettek Putyinhoz fűződő viszonya, a háborúval kapcsolatos álláspontja vagy az orosz állami intézmények szerepe állt.
