A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése idén június 1-jétől 5-ig rendezi meg a hetvenegyedik ünnepi könyvhetet. Arra büszkék lehetünk – hangsúlyozta az igazgató, Zentai Péter László -, hogy ez a hét évtizedes hagyomány, amelyet megálmodója, Supka Géza 1929-ben először valósított meg, túlélt gazdasági válságokat, háborús éveket mind a mai napig, ami nemzetközi szempontból páratlan teljesítmény. Egyetlen esztendőben, 1957-ben nem „vonult ki a könyv ingujjban, mezítláb” az emberek közé. Abban az évben az írók – szolidaritást vállalva az 1956-os forradalom leverése után bebörtönzött, vagy hallgatásra ítélt kollégáikkal – nem voltak hajlandók kiülni a Vörösmarty térre dedikálni.ÜnnepEgyébként a könyvhét – idézve Kányádi Sándor költő két évvel ezelőtti megnyitó beszédét – mindig is szent ünnep volt. Ma is a béke szigetének számít. Ezen az öt napon a különböző elkötelezettségű írók, a legkülönbözőbb kiadók és műhelyek békében megférnek egymás mellett. Sikerült hát megőrizni Supka Géza eredeti elgondolását, amely szerint ilyenkor a kortárs magyar irodalmat megszemélyesítő írók együtt, pártállásaikat, világnézeti korlátjaikat félretéve dedikálás közben találkoznak közvetlenül az olvasóikkal.Az új évezred első (mások szerint a leköszönő évezred utolsó) könyvhetére százhetvennyolc könyv készült el, ebből százhuszonhárom hazai kötet ötvenhét magyarországi kiadó, ötvenöt határon túli könyv tizenhat kisebbségi magyar kiadó ediciójában. Az idei ünnep specialitása, hogy a termés kilencven százaléka anyaországi és határon túli magyar könyv. Az idei Kossuth-díjasok közül Gergely Ágnes költő 1983 óta először újra regénnyel jelentkezett, amelynek címe Őrizetlenek, s a Balassi Kiadó gondozásában lát napvilágot. Nagy Gáspár Húsz év a kétezerből című verseskönyvét a Tiszatáj Alapítvány jelenteti meg. Az egyedi kötetekbe foglalt „címek” műfaji felosztása a következő: 24 verses, 42 prózai, 3 drámakötet, 18 életrajz és memoár, 19 irodalomtörténeti, kritikai mű, 14 tanulmány, 9 történelmi esszé, 18 történettudományi és művelődéstörténeti dolgozat, 7 néprajzi, 3 lexikon, 4 ismeretterjesztő könyv. A könyvhéten szereplő 9 igényes gyermek irodalmi alkotásból nyolc magyar nyelvű. S még három nagy körkép jellegű antológiát vehetnek kézbe az olvasók: a hagyományos Szép verseken és a Körképen kívül a Jelenkor Kiadó által gondozott A tűz cselekedetei című antológiát a Magyar Ünnepek sorozatban, Lukácsy Sándor válogatásában.A külföldi szerzők listáján öt író szerpel. A patinás Európa Könyvkiadó két világhírű alkotó, Jorge Luis Borges A homály dicsérete és José Saramago Jézus Krisztus második evangéliuma című regényével képviseli magát. Idén Budapesten kilencvenként pavilon állítható föl, ebből hetvenhat a Vörösmarty téren, tizenhat a Deák Ferenc utcában.DíjakA könyvhét négy teljes napján reggeltől estig műsorokban mutatkozhatnak be az alkotók. A társművészetek képviselői közül Sebestyén Márta, a Muzsikás együttes, Sebő Ferenc és a Kaláka együttes és mások teremtenek majd kedvet az irodalomhoz. A supkai gondolat jegyében hangsúlyoznunk kell – fűzte hozzá Zentai Péter László -, hogy a könyvhét nem budapesti, hanem országos ünnep. A vidéki városok közül már most biztos, hogy Miskolcon, Pécsett, Debrecenben, Nyíregyházán, Békéscsabán, Kecskeméten, Szegeden, Szekszárdon, Szombathelyen lesz nagyszabású fesztivál. Miként a Felvidéken is. Idén a könyvhetet a felvidéki magyar irodalom jeles képviselője, Grendel Lajos író nyitja meg. Hagyomány, hogy az egyik esztendőben anyaországi, a reá következőben határon túli alkotó tart ünnepi beszédet. A megnyitó napján adják át a Szép Magyar Könyv 1999 pályázat díjait. A nemes vetélkedésre ezúttal ötvenöt kiadó százötvennégy művel nevezett be.Az igazgató végül elmondta, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tette a javaslatot, hogy az új évezred küszöbén a rendkívül sikeres angol minta nyomán Magyarországon is rendezzék meg az olvasás évét. A pedagógusok, a könyvtárosok, s a kezdeményező könyvszakma mindent megtesz azért, hogy az olvasás éve sikeres legyen. Az akció elkezdését a rendezvény fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök a könyvhéten jelenti majd be. Maga az olvasás éve 2001 januárjában, a magyar kultúra napján kezdődik, s igazából nem egy, hanem másfél évig tart, mert a 2002-es, 73. ünnepi könyvhéten zárul, megszólítva a magyar társadalom egyéneit és közösségeit határon innen és túl.Angol példaA kulturális szövetségeket, az egyházakat, a közgyűjteményeket. Mindenkit, aki úgy gondolja, hogy az olvasáskultúra egy nemzet számára fontos stratégiai kérdés. Jó péda áll előttünk Angliában – hangsúlyozta Zentai Péter László -, ahol 1999 szeptemberében záródott le az olvasás éve hatalmas sikerrel és statisztikailag is kimutatható, pozitív eredményekkel. Remélhető, hogy ez a határon túli magyarokhoz is átívelő társadalmi mozgalom olyan kedvező változási folyamatot indít el, amely nemcsak a másfél év tartamára érvényes, hanem tovább gyűrűzik a huszonegyedik századba is.

Magyar Péter néppárti képviselőtársa beismerte, hogy a Tisza Párt határozottan Ukrajna-párti