Ki gondolta volna? Állt autója mellett, az országút szélén. Hirtelen összeesett, s többé nem kelt fel. Augusztusi születésnapján már nem lesz, aki elfújja a harminckilenc gyertyát.Színészi karrierje éppen mostanság emelkedett nyílegyenesen felfelé. Tizenöt évnyi sikeres vidéki csepűrágás után egykori fősiskolai osztályfőnöke, Kerényi Imre úgy érezte, szókimondó növendéke higgadt művésszé érett, s tavaly meghívta az általa igazgatott Madách Színházba. Fővárosi játékosként sem szakadt azonban el végleg szeretett teátrumától, a nyíregyházitól. Hetente ingázott a Madách és a Móricz Zsigmond Színház között. Mint mondta: „fájdalmas lett volna számomra egyik pillanatról a másikra otthagyni kollégáimat, akikkel életem eddigi legjobb, szakamilag legkiegyensúlyozottabb időszakát töltöttem”.Partnerei által méltatott tehetsége mellől nem pártolt el a szerencse, így már főiskolásként Ruszt József zalaegerszegi társulatában léphetett közönség elé. Hét esztendő elteltével a kor egy másik kiemelkedő jelentőségű együttesében, a szolnoki Szigligeti Színházéban folytathatta pályáját. Az itt eltöltött két esztendő alatt többször hívták a legendás kaposvári együttesbe. Sorsa Nyíregyházára vezette, ahol hat évad alatt az ország egyik legkiválóbb színészévé érett.Isten veled, Kerekes László.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése