Már a költő is harcolt érte...

Közel harmincezer kötetnyi könyv, nyolcezer régi folyóirat, több száz térkép, érem-, pecsét- és kéziratos könyv, ősnyomtatvány és kódexlaptöredék alkotja a Csurgói Csokonai gimnázium Nagykönyvtárának állományát. A könyvtár – „nagyobb testvéreitől”, a pápai, debreceni vagy pataki kollégiumi könyvtáraktól eltérően – viszonylag fiatal intézmény, de felépítésében és állományában reprezentatív mintájuk lehetne.A megye első „oskoláját”, a református gimnáziumot 1792-ben alapította gróf Festetics György, a környék felvilágosult katolikus földesura. Az oktatáshoz azonban nem volt megfelelő iskolai könyvtár. Már Csokonai Vitéz Mihályt is foglalkoztatta a könyvtár kérdése, amikor 1799-ben Csurgóról könyvkérő levelet írt Sárközy Istvánnak és több somogyi barátjának. Az első könyvadomány 1800-ban érkezett, ezt tartják a könyvtár indulási évének. A gyűjtemény alapját a reformkorban somogyi lelkészek, tudósok, pártfogók rakták le. A megyében élő Budai Pál – aki 56 éven keresztül volt az egyházmegye lelkésze – több mint ötszáz dokumentumot adományozott. A mecénások között szerepelt Csorba Ede megyei főorvos és Mezey Pál egyházmegyei gondnok is. A legnagyobb adományozó azonban kétségkívül Sárközy György barcsi főszolgabíró volt, aki ősei – a híres Sárközy-könyvtár – gyűjteményét 1912-ben az iskolának adományozta. A mai támogatók közül a Baselben működő Protestáns Magyar Szabadegyetem egyik alapító tagját, Kovács Andort kell megemlíteni, aki több ezer kötetes könyvtárát bízta a csurgói gyűjteményre, köztük kétszázat is meghaladó dedikált munkát. A Somogy megyei református egyház az 1870-es évektől rendszeresen biztosította a pénzt a könyv- és folyóiratvásárlásra. A tervszerű gyarapítás mellett mindig is nagy jellemző volt az ajándékozás, adományozás nyelvi és tartalmi sokszínűsége; a többségében magyar nyelvű művek mellett sok a német, angol, francia, kevesebb a görög és a héber. A hittudományi, szépirodalmi és történelmi munkákon kívül, melyek a gyűjtemény gerincét alkotják, számottevő a gazdasági, orvosi és pedagógiai művek mennyisége is – mondja Viola Ernő könyvtárvezető.A könyvtár történetének első összefoglalóját Kondor Józsefnek, az iskola híres könyvtárőrének köszönhetik, aki a múlt század végén adta közre munkáját. Első katalógusuk, a Sorsjegyzék 1898-ra készült el. Ezt követően a Csurgói Könyvtár sorozatban vehették kézbe az érdeklődők a ma is jól használható témakatalógus két kötetét.Századunkban többször is veszély fenyegette a könyvtárat. A II. világháború idején úgy próbálták menteni, hogy Mátéffy Béla – a Székelyföldön ma is élő egykori csurgói tanár – utasította Bodó Jenő akkori igazgatót, hogy adja át az iskolát hadikórház céljára. Gondot jelentett az 1948-as államosítás is, amikor teljesen bizonytalanná vált a könyvtár sorsa. A sok ezer dokumentum szerencsére jó kezekbe került: Pókos Ferenc 1948-tól a 70-es évek végéig gondoskodott a féltett kincsekről. 1993 nyarán újra a református egyház kezébe került a Nagykönyvtár. A régi gyűjtemény mellett 1993-tól napjainkig húszezer kötetes modern iskolai könyv- és médiatár is szolgálja az iskola növendékeit és az érdeklődőket.– Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a mai diákkönyvtári rész kialakításában sok jó szándékdú öregdiákunk, Csurgóhoz kötődő adományozónk akadt, nekik köszönhető az állomány egyharmada. Rendelkezünk a Szirén integrált könyvtárkezelő rendszerrel, amellyel folyamatosan feldolgozzuk a könyvtár állományát – mondja Violáné Bakonyi Ibolya könyvtáros. 1998. szeptember 1-jétől levéltári részleget is működtetnek, amely gazdag iskolatörténeti anyagaikat, valamint a somogyi református egyházmegye iratanyagait dolgozza fel.A könyvtár állományvédelme nem kis feladatot ró a fenntartókra. Az elmúlt tizenöt évben a legrégebbi dokumentumok nagyobb részét sikerült ugyan a különböző pályázati pénzekből restaurálni, de legalább kétszer ennyi érték vár még felújításra. Régi adósságát törlesztette a könyvtár a millennium évében, amikor hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként több olyan kiadvány is megjelenhetett, mely az iskola múltját reprezentálja. A két hasonmás kiadvány – Leveleskönyv, Csurgói Graduál – a Nagykönyvtár legféltettebb kincseit tárja a nagyközönség elé. A Leveleskönyvet dr. Écsy Ödön István könyvtárőr állította össze 1935-ben az iskola kéziratgyűjteményében fellelhető ritka és értékes dokumentumok 65 leveléből. A kötetben az iskolaalapító levelének korabeli másolata és olyan magyar történelmi és irodalmi személyiségekhez kapcsolódó ritkaságok találhatók, mint Csokonai Vitéz Mihály, Festetics György, Arany János, Gyulai Pál, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Teleki László, Baksay Sándor írásai, levele vagy névaláírása, illetve egy Luther Márton írását tartalmazó levél. A dokumentumokat magyarázó leírásokkal magyar nyelvű változattal egészítették ki. Második kiadványuk, a Csurgói Graduál egy azon graduálok sorában, melyben a középkori egyházi liturgia egy részét magyar nyelven jegyezték le a református gyülekezetek számára. Az 1639-re datált Csurgói Graduál tartalma jóval szerényebb, mint nagy XVII. századi társaié, himnuszok és (prózai) zsoltárok szerepelnek benne. Harmadikként a Csurgói Panteont jelentették meg, amely az iskola közvetlen környezetét – többek között a Csokonai- és Berzsenyi-padot, Nagyváthy János sírját, Baksay Sándor emlékoszlopát – mutatja be színes képekkel illusztrálva. Az 500 példányban kiadott tankönyvet díjmentesen kapta meg minden csurgói diák. A könyv szlovák, román, szerb, horvát összefoglalóját a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Közoktatási Modernizációs Alapítvány és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatta.Az elmúlt másfél évtizedben a Csurgói Gimnázium Nagykönyvtára régi és ritka könyveinek túlnyomó részét restauráltatta. Sok anyaguk azonban olyan állapotban van, hogy nem adhatják a kutatók kezébe. Ezért is örültek a Nemzeti Kulturális Alapprogram által kiírt pályázatnak. A kéziratok korát, értékét és állapotát mérlegelve és a jelentkező kutatási igényeket figyelembe véve válogatták ki azokat a köteteket, amelyeknek leginkább szükségük van a restaurálásra. Közöttük van Szenci Molnár Albert Lexicon Latino-graeco-hungaricum című kötete 1611-ből, Piscator Johannes Analysis logica evangeli... kötete 1594-ből, vagy az a helytörténeti fontosságú térkép, amely a Kapos folyó kézzel rajzolt völgyét ábrázolja. Az alapítvánnyal való kapcsolatfelvétel és a válogatás Simon Imola – az Országos Széchényi Könyvtár felügyelete alá tartozó könyvrestaurátor műhely vezető restaurátora – segítsége és értékes tanácsai nélkül nem jöhetett volna létre.