Talán még egyszer sem sikerült olyan 1848-as megemlékezést rendeznie a magyarságnak, amelyet nem zilált össze a széthúzás. Hol a hatalom látott titkos összeesküvőket az ünneplőkben – paranoiája nem volt mindig alaptalan –, hol pedig azért lett ellentmondásos ez a nap, mert minden szónoki frázis ellenére éppenhogy nem az egységet mutatta. Az idén például bombariadó volt a MIÉP által szervezett istentiszteleten, politikai szónoklat a veszélybe került szabadságról a Petőfi-szobornál és békére hívó kormányzati szó a Nemzeti Múzeum előtt. Aki viszont semmi mást nem akar, csak igaz szívvel emlékezni szeretne, joggal kérdezheti: miért csúfítják el az ő ünnepét?Azoknak, akik szónoklathoz készülődnek, vagy éppen műsort készítenek a közszolgálati rádióban, erősen törniük kell a fejüket, ha túl szeretnének lépni a napi politikai célokon, ha valóban a százötvenhárom évvel ezelőtti forradalmárokról szeretnének újat mondani. Március 15-e ugyanis azon ritka történelmi eseményeink egyike, amelynek kronológiáját alaposan megtanítják az iskolákban. Bár az eminens diákok is már akadoznak, amikor a szabadságharc eseménytörténetét kell elmondaniuk, vagy az aradi tizenhármat felsorolniuk.Az idén abban a kivételezett helyzetben lehettek a Magyar Rádió hallgatói, hogy versengtek figyelméért az adók. Volt a műsorok között több, az alkalomhoz illő ismétlés. A Petőfi adó koncepcióváltása feltűnő: korábban szívesen átengedte az ünnep gondjait, bajait, örömeit a Kossuth munkatársainak.Ezúttal azonban szinte mindegyik Petőfi-műsor 1848 eseményeiről, pontosabban azok utóéletéről, mai üzenetéről szólt. Így például Kiss Magdolna A szabadság időtlensége című összeállítása, melyben egykori és mai huszárokról esett szó. A maiakat hallgatva irigység szállhatta meg a szívünket: kiderült, a hagyományok ápolói nem tagadják meg maguktól a hagyományőrzés mellett a napi örömöket sem. A nap folyamán szó esett még arról, ki a magyar, mit jelent a nemzeti színű zászló és kokárda a mai ünneplőknek, milyenek a 2001-es esztendő Petőfii.A Kossuth adó nem törekedett formabontásra, javarészt a hagyományos tematikájú és kivitelezésű műsorokat részesítették előnyben a munkatársak. Szakáts Ildikó a nemzetőröket mutatta be. Történészek és helytörténészek beszéltek a hatvanperces összeállításban arról, milyen feladatokat, veszélyeket vállaltak magukra azok, akik ezt a lelkesítő, de közel sem könnyű, olykor nyűgösnek érzett terhekkel együtt járó önkéntes megbízatást vállalták. Perjés Klára pedig Nem engedünk a 48-ból címmel másfél órás élő adást vezényelt le.A körkapcsolás a legnehezebb műfaj, mert nem kizárólag a műsorvezető-szerkesztőn áll a sikere. Sok múlik azon, hogyan találják fel magukat a helyszínekre küldött munkatársak akkor is, ha éppen váratlanul éri őket a kapcsolás és mennyire sikerül felkészülniük alkalmi interjúalanyaikból a kevés rendelkezésre álló időben. Perjés rutinos rádiós, ennek ellenére ő is követ el hibákat, és az alkalmi közvetítő csapat sem állt mindig a helyzet magaslatán. Talán nem voltak egyértelműek az instrukciók, talán sok volt még a rutintalanság, ezért túl mély a víz számukra.Régi rádiósnak számít Kiss Péter Ernő is, aki A kor lelke című műsorában újítani próbált, ezt jelezte már az adás alcíme is: Közérdekű magángondolatok 1848/49-ről. Ismert személyiségek vallottak arról, mit jelentett és jelent az életükben a márciusi gondolat, hogyan látják a történelemnek ezt a sorsfordító eseménysorát. Popper Péter például arról elmélkedett, hogy a mai világban a becsületest baleknak tartják, de még mindig jobb balekként élni, mint becstelenként. A műsorvezető sem szeretett volna kimaradni e magántörténelmi elmélkedésből, így tehát a beszélgetések közé illesztette magánemlékeit. Ezzel ismét előhívta a kérdést: hasznos-e, ha a műsor a rádiósról szól?Az ünnep másnapján a Cigányfélóra szolgált megható percekkel. A szabadságharc korszakának nagy prímásairól hallhattunk, akik lelkesen álltak a harcolók mellé, és akkor is játszották a tiltott nótákat, amikor azért már fővesztés volt a büntetés. Varga Ilona szerkesztő most is okosan választott témát.
A mi kis ünnepeink
2001. 03. 19. 23:00
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!