Kossuth-díjjal kitüntetett művészeink

Mádl Ferenc köztársasági elnök adta át nemzeti ünnepünkön az ez évi Kossuth-díjakat. Hazánk legrangosabb művészeti elismerésében tizenhárom olyan alkotó részesült, aki eddigi munkássága során kiemelkedő értékeket hozott létre. A kitüntetettek között határon túli alkotókat is megtalálhatunk.

Bara Margit
Az erdélyi születésű Bara Margit 1955-ig a Kolozsvári Magyar Színházban játszott, majd – Budapestre települvén – a Petőfi Színház és a József Attila Színház tagja volt. Számos filmben kapott főszerepet – többek között a Szakadék, a Bakaruhában, a Ház a sziklák alatt, a Szegény gazdagok, a Kertes házak utcája és a Hideg napok című alkotásokban. Filmezett Csehszlovákiában (Éjféli mise, 1962) és az NDK-ban is (Hazudós Jakab, 1974). Ezt követően sokáig méltánytalanul mellőzték, igaztalan vádakkal illették. 1977 őszén végleg visszavonult a színházi életből.

Kerényi Imre
Kerényi Imre rendező Csopakon született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után számos színházban rendezett. 1977-ben Jászai Mari-díjat kapott. 1981-ben elnyerte az érdemes művész címet, 1988-ban Magyar Művészetért Díjjal, majd 1999-ben Budapestért Díjjal ismerték el tevékenységét. 1989-ben nem fogadta el a kiváló művész címet. Jelenleg a Madách Színház igazgatójaként munkálkodik. Főbb rendezései: Csíksomlyói passió (1981), István, a király (1985), Lear király (1991). Bánk bán (1993), Amadeus (1993), Az ember tragédiája (1999).

Ferenczfy-Kovács Attila
Ferenczfy-Kovács Attila építész, díszlettervező, képzőművész
Pécsett született. Pályáját a Pécsi Tervező Vállalatnál kezdte. 1979-től '90-ig a Mafilm díszlettervezőjeként olyan filmek megvalósításában működött közre, mint az Álombrigád, az Angyali
üdvözlet vagy a Hosszú alkony. 1990-től Szabó István állandó munkatársaként dolgozik. A torinói operaházban a Wagner-tetralógia díszleteinek tervezője volt. Egyéni kiállításokkal szerepelt Pécsett, Bécsben, Berlinben és New Yorkban. 1992-ben Balázs Béla-díjat kapott.

Uhrik Dóra
Uhrik Dóra táncművész és balettpedagógus az Állami Balettintézetben szerzett diplomát. Pályáját a Pécsi Balett tagjaként kezdte 1960-ban, egészen 1989-ig ott dolgozott; 1967-től 1989-ig magántáncos. 1978-tól a Pécsi Művészeti Szakközépiskola tánctagozatán tanít, 1991-től tagozatvezetőként. 1976-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, majd 1982-elnyerte az érdemes művész címet. Nem csupán a táncművészet és a balett terén alkotott maradandót, hanem prózai szerepekben is kiemelkedő teljesítményt nyújtott (Schiller: Don Carlos, T. Williams: Tetovált rózsa).

El Kazovszkij
A szentpétervári születésű képzőművész, El Kazovszkij műveit a robbanékonynak, ideiglenesnek tűnő rend megteremtése jellemzi. Világában a kép, a térbe kilépő installáció és a mozgást is felhasználó színház egyetlen közös alkotás különböző részeiként jelenik meg. A képein szereplő alakokat rendszerint performance-aiban is szerepelteti, képei mégis önállóak. El Kazovszkij alkotásainak hűvös mozdíthatatlanságát arra használja fel, hogy egyszerű téralakítási technikával ránk kényszerítse, a mi világunkkal folyamatosnak mutassa alakjait.

Bak Imre
Bak Imre a hazai művészetben az avantgárd kultúra radikális újragondolójaként vált ismertté. Felkészülten és következetesen használja a különféle értékrendszereket közvetítő vizuális nyelvi töredékből összeépített, radikális eklektikák eszközeit. Bak műalkotásaiban az egyes elemek nem csupán meglepő, meghökkentő formai kombinációkat eredményeznek, hanem asszociációkkal más és más korszakokat, kulturális kontextusokat idéznek fel és mosnak össze, ekképpen jelenítve meg a történeti folyamat redukálhatatlan összetettségét, ellentmondásosságát.

Marsall László
Marsall László az avantgárd költészet képviselője. 1933. november 3-án születet Szegeden. Weöres Sándor, a gondolati költészetet művelő fiatalok mentora korán felfedezte, ám első kötetére harminchét esztendős koráig kellett várnia. 1984-ben kapott József Attila-díjat. Költeményeiben a pátosz, a humor, a líraiság, a groteszk és az abszurd együtt ad lenyűgöző gondolati teljességélményt. Viszonylag ritkán megjelenő, súlyos kötetei, a Vízjelek, a Szerelem, alfapont, a Megpörgetett orsó és a többiek az újkori irodalom jelentős eseményeinek számítanak.

Méhes György
Méhes György író, költő, az erdélyi magyar néphagyományok és mesék világából szőtt mitológiák újjáteremtőjeként ismert. 1916. május 4-én született Sepsiszentgyörgyön. Meseteremtő fantáziája teljes pompájában bontakozik ki 1956-os kiadású, Virágvarázsló című mesekönyvének elbeszéléseiben. A Rapsonné várában az elnyomott erdélyi magyarság sorsdrámáját, a Világhíres Miklósban a művészet hallhatatlanná tévő erejét írja meg. Regényeiben és színműveiben enciklopedikus igénynyel villantja föl a mai valóság minden tartományát.

Pege Aladár
Pege Aladár nagybőgő- és basszusgitárművész, tanár és zeneszerző a magyar dzsessz élő legendája, aki a klaszszikus zenét is műveli. A nemzetközi dzsesszélet olyan nagyságaival játszott együtt, mint például Herbie Hancock. 1964-ben elnyerte „A prágai dzsesszfesztivál virtuóza” címet. 1970-ben a montreux-i dzsesszfesztiválon őt ítélték a legjobb európai szólistának. Itthon elnyerte a Liszt Ferenc-díjat, az érdemes művész címet, valamint a Budapestért-díjat. Már 1985-ben monográfiakötet jelent meg róla, Riskó Géza tollából.

Taub János
Taub János rendező a Romániában található Halmi községben született. Pályáját a temesvári színház igazgató-főrendezőjeként kezdte, majd a Bulandra Színház tagjaként dolgozott. Tanított a bukaresti Színház- és Filmfőiskolán. 1981-ben Izraelbe emigrált, ahol rendezőként, egyetemi tanárként folytatta munkásságát. 1986-tól 1993-ig a budapesti Nemzeti Színház és a szolnoki Szigligeti Színház rendezője. 1993-tól 1996-ig a Művész, illetve a Thália Színház művészeti vezetője. 1991-ben elnyerte a Magyar Művészetért Alapítvány, valamint a színikritikusok díját.

Galambos Erzsi
Galambos Erzsi Budapesten született. Lakner gyermekszínházában lépett föl először, majd táncosnő lett. Az Országos Színészegyesületi Színésznőképző Főiskola elvégzése után Miskolcon kezdte pályáját, szubrettként. Tagja volt a kecskeméti Katona József Színháznak, a budapesti Petőfi Színháznak, valamint a Fővárosi Operettszínháznak. 1983-ban a József Attila Színház társulatához szerződött. Több filmben is láthatta a közönség, például a Csendes otthonban és a Szerelem első vérigben. Zenés játékok szereplőjeként éppúgy remekel, mint komoly prózai feladatokban.

Eötvös Péter
Eötvös Péter zeneszerző, karmester munkásságát világszerte számon tartott, nemzetközileg is elismert zeneszerzői és karmesteri tevékenységéért, a XX. század zenéjének avatott tolmácsolásáért, a magyar zeneművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért ismerték el Kossuth-díjjal. Zeneművei – például a Csehov drámája alapján írott Három nővér című opera – hazánkban és külföldön egyaránt nagy sikert arattak. Muzsikáját világos, eleven gesztusok jellemzik. Az erőteljes effektusok mellett a humor is jelen van műveiben.

Varga Domokos
Varga Domokos író mind az ifjúságnak, mind a felnőtteknek címzett műveiben az erkölcsös élet lehetőségeit keresi. 1922. október nyolcadikán született Kunszentmiklóson. 1956-tól 1958-ig politikai fogoly volt. Az amnesztia után megjelent első könyvében, a Kutyafülűek című elbeszéléskötetben alakította ki jellegzetes stílusát. Bölcs és víg kedéllyel, mértéktartó humorral igazítja el olvasóit az élet apró és nagy dolgaiban, írjon bár irodalmi szociográfiát, mint az Erdőkerülő, gyermekenciklopédiát, mint a Rejtelmes világ, vagy ismeretterjesztő művet.