Szabad színház, ezzzel a kifejező névvel illette a szokásosan alternatívnak hívott színjátszást Keszég László, a tízesztendős Pont Műhely művészeti vezetője. A műhely születésnapját, amolyan számvetésként, szombatig tartó fesztivállal ünnepli, amelyen az utóbbi három évben készült produkcióikkal várja a nézőket a MU Színházban.
Azok számára, akik nem ismerik a Pont Műhely produkcióit, mindenképpen iránymutató a szabad színház kifejezés. Ebben az alkotóközösségben jól megfér egymás mellett a hagyományos prózai játék, a táncszínház, vagy éppen a freestyle rap. A különféle stílusokat a zenével és a rögtönzésen alapuló próbákkal hozzák közös nevezőre. A honi színjátszásban határozottan különösnek tetszik, hogy Keszég László egyaránt dolgozik kőszínházban és szabad színházban. Az alkotó számára ellenben ez a világ legtermészetesebb dolga. A Szabadkán született fiatalember a Délvidéken szabad színházakban dolgozott, és csupán tizenkét évvel ezelőtt, amikor a magyarországi Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója lett, először színész, később rendező szakon, akkor ismerkedett meg a kőszínház működésével. Mindkét típusú munkát egyaránt élvezi. E mellett a kétfajta alkotói magatartás, önkifejezési mód ihletően hat egymásra, Keszég László rendezéseire. Ez derül ki a kaposvári Háztűznéző-előadásból, no meg a Pont Műhely Hősök című produkciójából. A rendező hosszabb zenei múlttal is dicsekedhet, így érthető, számára miért is központi elem a színházi alkotásban a muzsika, pontosabban a ritmus. A további azonosságok, amelyek felfedezhetők a produkciókban, köszönhetők Keszég László állandó munkatársainak, a látványtervező Valcz Gábornak, a jelmeztervező Szűcs Editnek, a zeneszerző Márkus Albertnek.
Talán különösnek tetszhet, hogy a műhely alkotói olyan alapanyaghoz is nyúlnak, mint Tenessee Williams Üvegfigurák című, Broadway-elvárásoknak megfelelő darabja. A rendezőt, Jay Scheibet az érdekelte, milyen történelmi helyzetben vetette papírra a szerző művét. Az Üveg és mák produkció ennek szellemében egy komoly változás előtt álló világ elmagányosodott résztvevőiről mesél, akik velünk élnek, a jelen Magyarországában.
A Pont Műhely azon kevés szabad színházi csoportok egyike, amely nem a fővárosban alakult. Tíz esztendeje a jászberényi tanárképző főiskola néhány diákja és egyik tanárja hozták össze az együttest. Ebben a formációban Keszég László még muzsikusként működött közre. 1994–95 komoly fordulópontot jelentett a társulat életében, hiszen székhelyüket áttették Budapestre, s a művészeti vezetőjük Keszég László lett. Különböző forrásokból, körülbelül kétmillió forinttal gazdálkodhatnak évente. Ebből szezononként egy bemutatót tudnak színpadra állítani. Az idei évad kivételesnek bizonyult, ugyanis négy produkciót készítettek. Az adatok szívmelengetőek, noha – ismerve a hazai szabad színházak helyzetét – meglehetősen nehéz lesz repertoárjukat folyamatosan műsoron tartani. Amíg a kőszínházi társulatok saját épületeiben naponta felgördül a függöny, addig a Pont Műhely alkotói havi két alaklommal léphetnek közönség elé, a főváros három befogadó intézményében. Keszég László dédelget egy tervet: több vidéki városból álló hálózatot szeretne életre hívni, amelynek segítségével saját és egyéb szabad színházi együttesek előadásait utaztatnák szerte az országban. Ez a gondolkodásmód markánsan megkülönbözteti a Pont Műhelyt számos más szabad színháztól. Általános vélekedés szerint ugyanis ezek a csoportok az állandó, saját játszóhelyben látják sorsuk derűsebbre fordulását.
Addig is, amíg az említett vidéki hálózat megvalósul, minden érdeklődőt várnak a MU Színházban. Ma este fél tízkor az Üveg és mák, holnap 21 órakor a Hosszú nap, pénteken, szintén este kilenckor, a Látnokok, végül 11-én, szombaton 20 órakor a Hősök című szürreál kabaré kerül színre.
Kényszerleszállást hajtott végre egy repülőgép a köd miatt Budapesten