Ex librisek Marosvásárhelyről

A marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár a Teleki Sámuel által alapított, 1802 óta nyilvános könyvtárként működő Teleki Téka, valamint a XVI. századi alapítású kisiskolából felnövő Marosvásárhelyi Református Kollégiumi Könyvtár egyesítésével jött létre. A könyvtár állományát a huszadik század erdélyi történelmének viharai újabb kötetekkel gyarapították: így került a vásárhelyi bibliotékához a romániai államosításkor felszámolt mikházi ferences kolostor könyvtárának egy része, néhány felekezeti iskolai könyvtár anyaga, és jó néhány kötet a környékbeli kasélyok házi tékáiból is.
A Teleki–Bolyai Könyvtár állománya valóságos kincsesbánya azok számára, akik az ex libriseket kutatják. Ezeket a könyvtulajdonosi jegyeket mutatja be Deé Nagy Anikó A Marosvásárhelyi Teleki– Bolyai Könyvtár ex librisei című kötete, amely a Balassi Kiadó és a kolozsvári Polis Könyvkiadó közös gondozásában látott napvilágot.
Deé Nagy Anikó könyvében átfogó tanulmányt olvashatunk a könyvjegy történetéről, az ex librisek megalkotásának technikáiról, az ex libris készítőkről, a könyvjegyek különféle fajtáiról, szövegéről, méreteiről és formakincséről. Nem véletlenül szól külön fejezet a marosvásárhelyi gyűjtemény jellegzetességeiről is, ugyanis a bibliotéka könyvtárjegyanyaga magán hordozza a nemzetközi ex libris katalógusok ezres nagyságrendű kollekcióinak minden jellegzetességét.
A kötetben bemutatott könyvjegyek között erdélyi és budai grafikusok műveit éppúgy megtalálhatjuk, mint a mai Olaszország és Németország területén élt művészek munkáit. A Deé Nagy Anikó könyvében közreadott gyűjtemény – amelynek spektruma Heinrich Knoeringen 1600-ban keltezett könyvjegyétől a gróf Toldhalaghy Mihály részére a két világháború között készült ex librisig terjed – a könyvészet szerelmeseinek érdeklődésére éppúgy számot tarthat, mint azon olvasókéra, akik az alkalmazott grafika eme egyedülálló, és elvétve még manapság is használatos vállfajának történetére kíváncsiak.