Kézimunka és textilművészet – a kettő közötti átmenetet jelenti a csipkekészítés művészete, amelynek egyes darabjai maradandó értéket jelentenek. A sokféle külföldi mintakincsből kiindulva, azt magyaros motívumokkal gazdagítva a XX. század elején a vert csipkén belül Fáy Aladárné teremtette meg a Hunnia-csipkét. Ihlető forrásként elsősorban a sárközi fejkötők motívumaihoz, a somogyi pásztorfaragások díszeihez, a matyó hímzésekhez nyúlt vissza. Munkásságát tanítványa, Möller Istvánné vezetésével a köröstarcsai műhelyben folytatták, a műfaj elnevezése ott keletkezett 1936-ban. Megtanulták a technikát Fáyné családtagjai is, például Edvi Illés Ilona festőművész. Az örökséget továbbvitte unokája is, aki ma Ónodi Szabó Sándorné néven műveli, tanítja a Hunnia-csipke készítését – egyben gondozza nagyanyja hagyatékát. Ez a gazdag örökség képezi az Iparművészeti Múzeum kiállításának gerincét. A ma már történeti értékű munkák mellett újabb darabok is szerepelnek a tárlaton. A bemutatót pénteken délután négy órakor Torday Aliz művészeti író nyitja meg. A Hunnia-csipke legszebbjei november 16-ig tekinthetők meg.
Karácsony Gergelyéknek csak a saját ideológiai buborékuk és a budapestiek egymásnak ugrasztása a fontos