A Magyar Írószövetség és a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete kedden délelőtt a költő jelenlétében konferenciát tartott Juhász Ferenc születésének 75. évfordulója alkalmából Kalász Márton, Kántor Péter költők, Bodnár György, Pomogáts Béla, Vasy Géza irodalomtörténészek részvételével. A Littera Nova Könyvkiadó a konferenciára időzítve adta ki Pomogáts Béla Juhász Ferenc költői univerzuma című monográfiáját. Juhász lírája az ötvenes évek óta készteti új magatartásra a magyar költőket, kiábrándulása az eszmei és a létező szocializmusból megrázó erejű volt. A sematizmustól elfordult, így már a kemény ötvenes években is olvashattunk róla aggódó kritikákat: rossz irányba kanyarodott. Hajdu Ráfis egyenesen Juhász– Nagy László-féle zavaros nyelvújítást emleget egyik dolgozatában. Juhász költészete a magyar irodalom minden hagyományrétegét átsajátítja, mi több, a tudomány szavait is integrálja, hogy aztán teljesen váratlanul felcsendüljön a legegyszerűbb, letisztult népdal szólama is. A bartóki szintézist megvalósító költő azt üzeni a fiatal pályatársaknak: bármily nehéznek tűnik, ne adják föl, mert nem szabad. Hetvenöt éve ellenére néha ma is kételkedik, de hisz abban, hogy hamis divatok múltán nem képernyő előtt ülve, gombokat nyomogatva, hanem könyveket lapozgatva tanulnak és gyönyörködnek majd az emberek az irodalom lerombolhatatlan templomában.
Ukránbarát és bevándorláspárti paktumot kötött az Európai Néppárt és a baloldal – Magyar Péter és a Tisza Párt is jóváhagyta a megállapodást