Harminc éven át – egészen a közelmúltig – állt a Magyar Állami Operaház alkalmazásában Farkas István Péter Liszt-díjas szólamvezető harsonás. Húsz éven át a tagság által megválasztottan bizalmi funkciókat látott el: a művészeti tanács és a Filharmóniai Társaság választmányi tagja volt, később öt éven át az Operaház szakszervezeti elnöke. Elbocsátásának közvetlen előzménye: Petrovics Emilnek jelezte, jogszerűtlen és beláthatatlan következményekkel járó lépés lenne, ha Rozsos István lányát, Rozsos Ágnes csellistát annak ellenére, hogy a meghallgatások egyikén sem érte el a bekerüléshez szükséges minimális szakmai szintet, s csaknem az egész csellószólam ellene szavazott, mégis fel akarják venni a zenekarba. Az esettel korábban több napilap is foglalkozott. Akkor úgy látszott, az Operaház jelenlegi vezetése visszavonja a protekcionista döntést. Szinetárék az intézmény belső szabályzatának kicselezésével, az Operabarát Alapítvány ösztöndíjával Rozsos Ágnest mégis megpróbálták beerőltetni a zenekarba.
– Amikor az ügyet Petrovicsnak megemlítettem, megnyugtatott, hogy figyelemmel követi az eseményeket, de jó szándékú figyelmeztetésem ellenére a fő-zeneigazgató ahelyett, hogy orvosolta volna a problémát, és pozíciójához méltóan intézkedett volna – képviselve a rábízott zenekari felelősséget, kizárva a protekcionizmus látszatát is –, november 22-én egy november 11-én kelt levélben, 30 éves szolgálat után felmentett. Voltaire szerint nincs annál rosszabb, mint amikor valakit titokban akasztanak – mondja Farkas István Péter. A művész abból a szempontból is többszörös érintettje a kialakult helyzetnek, mert korábban mint a zenekari művészeti tanács tagja, többekkel együtt ő dolgozta ki a próbajáték kollektív szerződésben foglalt, s az igazgatóság által is aláírt rendszerét, és később mint szakszervezeti elnöknek is hivatalos kötelessége volt védeni ezek betartását. Szavai szerint nem csupán a szakmai színvonal megőrzése miatt fontos, hogy a jó hírű zenekarban kizárólag a próbajátékon és az azt követő próbaidőszakban megfelelt művészek játszhassanak, hanem azért is, mert a megbundázott próbajátékok híre felmérhetetlen presztízsveszteséggel jár. A zenekari többség és a szólam ellenállása miatt Rozsos Ágnes visszalépett, és végül mégsem került be a zenekarba. Farkas István Pétert viszont Petrovics Emil felmentette. Többek szerint az Operaház történetében és a magyar zenei életben is példátlan, hogy valakit nem szakmai hiányosságok, fegyelmi vétségek miatt, hanem indoklás nélkül, önkényesen bocsátanak el.
– Visszahelyezésem érdekében a munkaügyi bírósághoz fordulok – mondja a Liszt-díjas művész.
– Amíg a szakszervezet élén álltam, minden visszaélés, protekcionizmus, szabálytalanság, a tagságot sújtó pénzügyi manőver, önkényeskedés, rossz munkaszervezés és elmaradt kifizetések ellen felléptem, de mindezeket házon belül igyekeztem orvosolni. Ezek mély sebeket okozhattak a színház vezetőségében, ami magyarázatot adhat menesztésemre. Rozsos Ágnes beerőltetésével a zenekarba nyilvánvalóan azt szerették volna meghálálni, amit Rozsos István aktív szereplőként tett az előző vezetők elmozdításáért, helyet teremtve Szinetárék visszahelyezéséhez.
Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára szerint nem öröm, ha valakit indoklás nélkül bocsátanak el, az sem, ha egy volt szakszervezeti elnökről van szó. Az elmúlt hetekben a szakszervezet tárgyalt az Operaház vezetőivel arról, hogy a véleményük szerint jogilag hibás döntést vonják vissza. Ez azonban nem történt meg. A szakszervezet megteszi a szükséges jogi lépéseket.
*
Petrovics Emil fő-zeneigazgatóval az alábbi beszélgetést folytattuk a történtek kapcsán:
– A maguk lapját csak az érdekli, milyen munkaügyi, szakmai döntések születnek az Operaházban? Arról nem tudnak, hogy most mutattuk be a Don Giovannit?
– Tudunk róla, sőt arról is, hogy három főszereplő a premier előtt egy nappal kikerült az előadásból.
– Ahhoz magának mi köze?
– Egy országos lapnak kötelessége tájékoztatni az ország nyilvánosságát arról, mi történik egy költségvetési intézményben.
– Honnan veszi, hogy én ezzel pénzt veszítettem?
– Én ezt nem állítottam, de a szakmai színvonal szempontjából mégiscsak furcsa, hogy…
– Ma már énekelnek. Az egyik beteg volt.
– Beszélhetnénk Farkas úr ügyéről?
– Magának mennyi a fizetése?
– Igazgató úr, szerintem ez nem tartozik ide.
– Akkor meg?
– Hangsúlyozom, hogy nem a saját személyemben érdeklődöm.
– Nem mondok semmit.
Szinetár Miklós főintendáns szavai szerint Farkas István Péter szakmai nyugdíjas, és a zenekari vezetés úgy látta, fiatalításra van szükség a zenekarban. Az Operaház többi vezetője, Fülöp Attila főtitkár és Kovács János első karmester nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
