Szántód,a vendégváró parti puszta

2004. 08. 14. 17:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Átellenben a tihanyi apátság kettős tornyával, Szántód fölött a déli parton köszönti az M7-es főúton kocsizókat és a vonattal érkezőket egy barokk templom. A Kristóf-kápolna 1735 óta áll a szántódpusztai majorság fölé magasodó dombon. A puszta névadó üdülőfalva, Szántód Somogy megye legrégibb települései közé tartozik, a tihanyi bencés apátságot alapító Árpád-házi I. Endre királyunk adományozta a bencéseknek. Az 1055-ös oklevél még Kak-Szarma néven említi. 1267 óta nevezik Szántódnak.
Maga a puszta Magyarországon, s Európában irodalmi, történelmi, néprajzi, építészeti szempontból is különleges emlékhelynek és épületegyüttesnek számít. Érdemes kirándulásaink célpontjává tenni ezt a XVIII. századi pusztát (a szó ez esetben a tanyabokorszerű település rokon értelmű kifejezése), amely ma skanzenként működik. A Balatonföldváron vagy Szántódon nyaralók gyalog is könnyen elérhetik.
Mintha Pasolini Teoréma című filmjének ódon és misztikus tanyájára, annak magyar édestestvérére érkeznénk. A régiek tudták, hogy az épületekkel négy oldalról körbeölelt nyílt óriásudvar a védettség érzetét kelti a lakókban. Az 1741-ben épült kastély mellett a kettős T alaprajzú, boltozott, tágas, szintén 1740-ben készült pince ékeskedik.
Néprajzi ritkaságnak számít az eredeti szabadtéri kemence is, amely a tanya életének egyik vígságra hangoló, központi helye volt. Ott gyűltek össze mise után a pusztaiak egy kis kvaterkázó faluzásra. A puszta agórájának számított a jobb oldalon látható két legrégibb építmény is. A lágyan ívelt, takaros, tornácos vendéglő 1716 óta áll, akárcsak a mellette lévő kukoricagóré.
Az 1740-ben épült kasznárház irodalomtörténeti emlékhely, itt élt gazdálkodó költőként Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820), akit Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás atyja szeretetre méltó kurucnak nevezett. A költő Ötödfélszáz énekek című híres nagy dalgyűjteménye Pálóczi magyar népdalgyűjtéseit és hazafias költeményeit tartalmazza.
A zsinóros, kurucos magyar ruhában, befont hosszú hajjal járó költő kedves és becsült vendége volt a keszthelyi Festetics-kastélyban tartott, gróf Festetics György által kezdeményezett helikoni ünnepségeknek, ahol maga olvasta föl többek között a Balatonról szóló verseit. Sokáig élt az a közhiedelem, hogy Pálóczi Horváth Ádám nevezte el a Balatont magyar tengernek; valójában Kazinczy Ferenc használta elsőként a kifejezést egy ifjúkori földrajzi leírásában.
A mai látogatót, ha már kissé eltelt a lenyűgöző pusztai épületegyüttes szépségétől, a balatoni flórát, faunát, a régiek életmódját bemutató gazdag kiállítások, háziállatok, szórakoztató gyermek- és felnőttprogramok várják. Szállást is találhatnak azok, akik szeretnének egy vagy több éjszakát eltölteni a XVIII. századi vidéki Magyarországon. Csillagos nyári estén sétálva elénk tárul a Badacsonytól Keneséig ívelő táj, közepében a tihanyi apátsági templommal. Ilyenkor megérezhetjük a magyar tenger jellegzetes, mágikus vonzerejét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.