Szántód,a vendégváró parti puszta

Átellenben a tihanyi apátság kettős tornyával, Szántód fölött a déli parton köszönti az M7-es főúton kocsizókat és a vonattal érkezőket egy barokk templom. A Kristóf-kápolna 1735 óta áll a szántódpusztai majorság fölé magasodó dombon. A puszta névadó üdülőfalva, Szántód Somogy megye legrégibb települései közé tartozik, a tihanyi bencés apátságot alapító Árpád-házi I. Endre királyunk adományozta a bencéseknek. Az 1055-ös oklevél még Kak-Szarma néven említi. 1267 óta nevezik Szántódnak.
Maga a puszta Magyarországon, s Európában irodalmi, történelmi, néprajzi, építészeti szempontból is különleges emlékhelynek és épületegyüttesnek számít. Érdemes kirándulásaink célpontjává tenni ezt a XVIII. századi pusztát (a szó ez esetben a tanyabokorszerű település rokon értelmű kifejezése), amely ma skanzenként működik. A Balatonföldváron vagy Szántódon nyaralók gyalog is könnyen elérhetik.
Mintha Pasolini Teoréma című filmjének ódon és misztikus tanyájára, annak magyar édestestvérére érkeznénk. A régiek tudták, hogy az épületekkel négy oldalról körbeölelt nyílt óriásudvar a védettség érzetét kelti a lakókban. Az 1741-ben épült kastély mellett a kettős T alaprajzú, boltozott, tágas, szintén 1740-ben készült pince ékeskedik.
Néprajzi ritkaságnak számít az eredeti szabadtéri kemence is, amely a tanya életének egyik vígságra hangoló, központi helye volt. Ott gyűltek össze mise után a pusztaiak egy kis kvaterkázó faluzásra. A puszta agórájának számított a jobb oldalon látható két legrégibb építmény is. A lágyan ívelt, takaros, tornácos vendéglő 1716 óta áll, akárcsak a mellette lévő kukoricagóré.
Az 1740-ben épült kasznárház irodalomtörténeti emlékhely, itt élt gazdálkodó költőként Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820), akit Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás atyja szeretetre méltó kurucnak nevezett. A költő Ötödfélszáz énekek című híres nagy dalgyűjteménye Pálóczi magyar népdalgyűjtéseit és hazafias költeményeit tartalmazza.
A zsinóros, kurucos magyar ruhában, befont hosszú hajjal járó költő kedves és becsült vendége volt a keszthelyi Festetics-kastélyban tartott, gróf Festetics György által kezdeményezett helikoni ünnepségeknek, ahol maga olvasta föl többek között a Balatonról szóló verseit. Sokáig élt az a közhiedelem, hogy Pálóczi Horváth Ádám nevezte el a Balatont magyar tengernek; valójában Kazinczy Ferenc használta elsőként a kifejezést egy ifjúkori földrajzi leírásában.
A mai látogatót, ha már kissé eltelt a lenyűgöző pusztai épületegyüttes szépségétől, a balatoni flórát, faunát, a régiek életmódját bemutató gazdag kiállítások, háziállatok, szórakoztató gyermek- és felnőttprogramok várják. Szállást is találhatnak azok, akik szeretnének egy vagy több éjszakát eltölteni a XVIII. századi vidéki Magyarországon. Csillagos nyári estén sétálva elénk tárul a Badacsonytól Keneséig ívelő táj, közepében a tihanyi apátsági templommal. Ilyenkor megérezhetjük a magyar tenger jellegzetes, mágikus vonzerejét.