Kőbánya–Rákoskeresztúr új köztemetőjének díszravatalozójából tegnap délelőtt a hatvanas évek legnépszerűbb slágerei, a Reszket a hold a tó vizén, a Merre jártál tegnap este fülbemászó melódiái szűrődtek ki hangfelvételről. Nem csoda, hiszen Németh Lehel táncdalénekest kísérték utolsó földi útjára szerettei és tisztelői a római katolikus egyház szertartása szerint. Tegnap délben megkondult Sepsiszentkirály templomának harangja is.
Lezsák Sándor költő gyászbeszédéből idézve: a székely szülőfaluban imát mondanak, búcsúznak Németh Leheltől. S érte szólt a lakiteleki katolikus templom harangja is a Tisza mentén, ahol regényes küzdelmének utolsó másfél évtizedét élte meg. A hangja élteti tovább Németh Lehelt, akinek sorsát 1932 és 2005 között formázta a huszadik század történelme, rémhírekkel teli susogása, fenyegetett valósága. A ragyogó talentumú énekest – akit ugyanazok kényszerítették a szocializmusban emigrációra, akik Bara Margitot elüldözték a Nemzeti Színházból, Latinovits Zoltánt pedig öngyilkosságba kergették – a költőn kívül pályatársai, Kovács Erzsi, Körmendi Vilmos, Hajnal István, fia, Németh Tamás és a Csak egy kis emlék című Németh Lehel-életút írója, Zoltán János búcsúztatták.
Társasházi lakás ég Budapesten