A nemzeti kultúra támogatása létkérdés

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság 2003-ban alakult Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor elnökletével a magyar művészet, a természet- és társadalomtudományok, a sport és az informatika jeles képviselőiből, akik azóta rendszeresen tartanak vitaesteket az egykori MOM-kultúrház kupolatermében. Szerdán este A nemzet kulturális vagyonának gazdálkodása című kerekasztal-beszélgetésen Pálinkás József professzor, a Fidesz kulturális tagozatának elnöke, Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Kósa Ferenc és Kézdi-Kovács Zsolt filmrendező vett részt Bod Péter Ákos vitavezetésével.

Minden ellenkező híresztelés dacára az Európai Unió nem törekszik a kultúrák homogenizálására. Pálinkás József előadását idézve: az unió filozófiájával kimondottan egybecseng, hogy a nemzettudatában és identitásában meggyengült magyarság kialakítsa önvédelmi stratégiáit és programjait a szellemi élet minden területén. Az állam semmiképp sem vonulhat ki a nemzeti kultúra anyagi támogatásából, sőt, kifejezetten óvnia kellene spirituális értékeinket attól, hogy ki legyenek szolgáltatva a piac kényének és kedvének. A nemzeti kultúra és tudomány anyagi és szellemi hordozóinak minden korábbinál hatékonyabb támogatása úgyszólván létkérdés. Ha hagyjuk elveszni az úgynevezett közös műveltségeszményt, veszélybe kerül a nemzeti kultúra is, amelynek hiánya a közösség szempontjából káros szubkultúrák elburjánzását eredményezi – mondotta többek között Pálinkás József.
Kósa Ferenc filmrendező véleménye szerint e törekvést pártállástól függetlenül támogatnia illik minden felelősen gondolkodó embernek. Bendzsel Miklós szerint rajtunk áll, hogy az argonauták aranygyapja vagy Balzac Szamárbőre lesz-e osztályrészünk.
Orbán Viktor volt miniszterelnök a közös műveltségeszmény újjáteremtését, annak anyagi és erkölcsi támogatását tekinti a következő kormány kulcsfeladatának. Önmagában nem tartja gondnak, ha – törvényes keretek között – mindenki azt tesz és gondol, amit akar. A demokráciában szabad megjelennie a közösen megfogalmazott kultúreszménytől radikálisan eltérő vélekedéseknek is, de hogy ezt az államnak kell-e támogatni, afelől a Fidesz elnökének komoly kétségei vannak. Az viszont komoly baj, ha egy közösség elveszti a mérce tudatát. A közös kultúraeszménynek éppen abban kell testet öltenie, hogy a közös eszményképet, a mércét meghatározzuk. A tovatűnt XX. század két alapvetően meghatározó gondolatrendszere a szociális és a nemzeti eszmény volt. Úgy tűnik, a XXI. században a szociális tömegeszmény mozgósító ereje tovatűnik, így Európát egyedül a nemzeti eszme erőteljes reneszánsza hozhatja újra közös nevezőre, amelynek kialakításában ránk, Közép-Európában élő magyarokra komoly szerep vár – mondta el többek között Orbán Viktor.