Helyzet volt az Akadémián

Kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak Helyzet címmel a Magyar Tudományos Akadémián, aminek célja a kortárs magyar képzőművészet és iparművészet helyzetének, lehetőségeinek megismerése és megismertetése volt. A konferencián, amelyet a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége szervezett, közel ötven szakember tartott előadást.

Egy helyzetfelmérés a kultúra területén már mindenképpen szükséges volt, hiszen tizenöt évvel a rendszerváltás után ez még nem történt meg. Úgy éreztük, hogy a sokszínűség megvalósult, de emellett nem került sor a környezet – a művészek intézményi hátterének, műveik megjelenítési lehetőségeinek, az ezzel foglalkozó publikációs formák, a működés és a fenntartás pályázati rendszerének – teljes feltárására – mondja Simonffy Márta, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ) elnöke. Ezzel, illetve a pénzhiánnyal szembesülnek a kiállítási intézmények is. Keddi előadásában Keserű Katalin, az Ernst Múzeum igazgatója elmondta, hogy a költségvetésük negyven százalékát a közhasznú társaságuknak kell előteremtenie. Simon Károly, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy az intézménynek még mindig nincs állandó kiállítása, ehhez közel 310 millió forintra lenne szükség. Sárkány József a pécsi Janus Pannonius Múzeum képviseletében elmondta, hogy a fenntartói támogatás csupán a bérek kilencven százalékára elég. „A rendezvényen kiderült, hogy külföldi művészi szervezetek, szövetségek sincsenek könynyű helyzetben, de a támogatási rendszerük lényegesebben kiszámíthatóbb, tervezhetőbb. Schmitt Pál, az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának alelnöke is tartott előadást. Az egyik legkényesebb kérdés az EU-s pályázatoknál az önrész biztosítása, ami itthon nagy nehézségekbe ütközik” – mondja Simonffy Márta. A magyar tőkének is nagy szerepe van a magyar kultúra megóvásában, támogatásában. „Ugyanakkor Demján Sándor is kiemelte, hogy ez nem jelentheti azt, hogy a mindenkori kormány kivonulhat a művészet támogatásából. Vannak kötelezettségek, területek, amelyek nem hagyhatók magukra, ezt bizonyították a spanyol, a német, a portugál és az ír felszólalók is” – teszi hozzá Simonffy Márta.