A könyvet, amelyet jeles tudósok és művészek írásaiból Lovas Rezső, Náray-Szabó Gábor és Pálinkás József akadémikusok szerkesztettek, holnap délután ötkor Nemeskürty István mutatja be a Fókusz Könyváruházban. Pálinkás Józsefet arra kértük, ismertesse a könyvvel együtt a leendő polgári kormány főbb stratégiai feladatait. A professzor elmondta: a Szent István-terv elnevezés onnan ered, hogy Orbán Viktor 2002. szeptember 21-én arra kérte a Professzorok Batthyány Körének tagjait, akik korábban számos közéleti kérdésben fogalmazták meg álláspontjukat, hogy egy nagyobb lélegzetű munkában foglalják össze gondolataikat a magyarság helyzetéről és a nemzet előtt álló legfontosabb feladatokról Szent István-terv munkacímmel, így az elkészült tanulmánygyűjtemény is megtartotta ezt a címet. A munka június 18-ra készült el, s a professzor szerint a magyar nemzet szempontjából rajzolja meg a világ egymással versengő fő szellemi vonulatait: a konzervatív, nemzeti, keresztény, illetve a szociál-internacionalista-neoliberális eszmerendszert. Bár a XX. század értelmiségi közgondolkodásában az utóbbi jelent meg erőteljesebben, ha jobban a dolgok mélyére nézünk, és nagyobb történelmi távlatokra tekintünk, egyértelmű: a konzervativizmustól biztonságosabban várhatjuk, hogy megteremti a „jó élet” politikai keretét.
A Szent István-terv másik pillére: megtalálni a magyar nemzetnek mint kulturális közösségnek a megtartó erejét Európában, ahol a nemzetek részben harmóniában, részben állandó versenyben élnek együtt – folytatta a professzor. Ha egy nemzet nem kis részben a saját kormányának hibájából alig jut hozzá a magyar áruhoz és azokhoz a műalkotásokhoz, amelyek a nemzeti összetartozást jelenítik meg, védtelenné válik. Ha a magyar föld nem a miénk, borzasztó csapdába kerülhetünk. Ha a kultúránk kerül veszélybe, a nemzet szellemi, lelki immunitása és tettrekészsége szűnik meg. A Szent István-terv azt üzeni a majdani új kormánynak, hogy megválasztása után nyomban lásson hozzá a nemzet kulturális és gazdasági megerősítéséhez.
Pálinkás József kiemelkedően fontosnak tartja a tudományok és a nemzeti irodalom legnemesebb foglalatát, nemzeti létünk életben tartóját, a magyar nyelvet. A leendő kormánynak arra kell törekednie, hogy a Kárpát-medence minden magyarlakta vidékén legyen minél több magyar nyelvű oktatási és kulturális intézmény. A határon inneni és túli magyarság összetartozásának záloga a gondosan ápolt nyelv, amely Kárpát-medencei és európai versenyképességünk egyik legfontosabb tényezője. A nyelvvel szervesen összefügg a másik kiemelt stratégiai ágazat, az oktatás és a tudomány. A jelenlegi kormány pénzért megvásárolható, csak gyakorlati ismeretek piacává züllesztené a közoktatást és a felsőoktatást, pedig egyik sem csak praktikus tréning, hanem nevelés, a kulturális folyamatosságnak, a közösség kulturális koherenciájának a megtartása. Az oktatás, a kultúra és a tudomány együtt képes az ország felemelésére, sanyarú helyzetük azonnali, kormányzati intézkedést követel.
A kötet harmadik nagy egységét képezik a művészeti életről szóló tanulmányok. Egy egészséges nemzetstratégiában a művészetek a nemzet szerves fejlődésének első számú ihletői. Szellemi életünk legkiválóbbjainak lehetővé kell tenni, hogy ők fogalmazzák meg azokat a gondolatokat és érzelmeket, amelyek a közösség összetartozását és hétköznapi morálját képviselik. A Szent István-terv negyedik fejezete Magyarország egyik legégetőbb és súlyosabb problémáját, a nemzet számbeli fogyását járja körül. Magyarországon ma jelentős anyagi hátrányban vannak a több gyermeket nevelő fiatal családok, későbbi munkájukra is kiható hátrányban a gyermekáldást vállaló édesanyák. E hátrányok nem szüntethetők meg teljesen, de olyan jelentős mértékben csökkenthetők, hogy a több gyermeket felelősséggel vállaló családok számára ne ezek legyenek a mérlegelés fő szempontjai. 1998 és 2002 között elindultunk ebbe az irányba. A nemzet és benne az egyén „jó életét” csak akkor teremthetjük meg, ha ma megszületnek ennek felépítői: a gyerekek.
A konzervatív, nemzeti keresztény eszmerendszer fontosnak tartja a munkát és a gazdaságot – tette még hozzá Pálinkás József. Ám a jelenlegi kormány öncélú versenyfetisizmusával ellentétben a Szent István-terv kimondja, hogy nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazdaságnak kell az egyes ember és a közösség érdekeit szolgálnia. Ahogy a nemzetegészségügyön sem érthetjük csak a betegségek hatékonyabb gyógyítását, hanem az egészség megtartását és a lelki egészség helyreállítását is. S bár az egészségügy minden ponton anyagi értelemben is sürgős gyógykezelésre szorul, tudnunk kell, hogy a család és a nemzet teljes gyógyulásánál a spirituális tényezők ugyanolyan fontosak, mint a fizikaiak. A lelki és a szellemi egészség az életminőség egyik fő komponense. A nemzet jövőbeli sikere-sikertelensége azon múlik, hogy az új kormány kimozdítja-e a magyar nemzetet a jelenlegi pesszimista közfelfogásból egy tettrekész, optimista közélet irányába. Pálinkás József őszintén reméli, hogy a polgári kormány megtalálja az eszközöket, amelyekkel megkezdődhet hazánk látványos fölemelkedése.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
