Margitbányától Csíkdelnéig

Soproni civil szervezetek országos gyűjtést indítanak a csíkdelnei Szent János-templom megmentésére, ugyanis a leromlott állapotú, XV. századi kerített templom helyreállítására nem elegendő az NKÖM és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatása.

Csíkdelne a Székelyföldön, Csíksomlyó mellett, a Somlyó hegy lábánál bújik meg. A falut már a XIV. században írás említi. Szent János nevét viselő temploma az ősi, román kori templom romjaira épült. Azon három magyar falu közös egyháza volt, amelyek a második tatárjárás idején elnéptelenedtek. A csíki mezőkön ma magányosan álló gótikus templomot 1450 után emelték, tornya XV. századi. Festett kazettás mennyezetet kapott 1613-ban, szárnyas oltára 1675-ből való.
A templom állaga nagyon leromlott, ezért Lángi József vezetésével magyar szakemberek falkutatást, régészeti feltárást, statikai és talajmechanikai vizsgálatot végeztek itt. A templom talán egyik legnagyobb ékét, a színpompás, archaikus motívumokat őrző kazettás mennyezetet már restaurálták, az azonban mégsem látható. Raktárban várja jobb sorsát, mivel a tető beázik, a falak nedvesednek, a torony pedig vészesen süllyed. A felújításra, a szerkezeti megerősítésekre, a szigetelésre a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) és az Illyés Közalapítvány e célra nyújtott támogatása nem elegendő.
Az országos gyűjtést indító soproni civil szervezetek tagjai Csíkdelnén járva lesújtva érzékelték e nemzeti kincs tragikus állapotát. Elhatározták, hogy megmentik a templomot.
A szervezők a gyűjtést 2005. augusztus 19-én 20 órakor, a Páneurópai Piknik 16. évfordulóján, Szentmargitbányán (ma Ausztria: St. Margarethen) Sebestyén Márta Nyitva látám mennyeknek kapuját… című koncertjével kezdik.
A margitbányai az erdélyivel azonos korú, hasonló méretű, azonos stílusú erődtemplom, szintén Trianon után került a határon túlra. Különös a jelentősége annak is, hogy az Árpád-kori Magyarország ellentétes végeit vigyázó erődtemplomok kerülnek így kapcsolatba egymással. Ráadásul régészeti és címertani kutatások bizonyítják, hogy a nyugati gyepűt, mint Erdélyt egykoron, székelyek és besenyők védték.
A felhívást tevők nemcsak a csíkdelnei templom helyreállítását célozzák meg, hanem a közvélemény figyelmét is fel kívánják hívni: kötelességünk megmenteni a múltunkat jelentő, Kárpát-medencei kincseinket. A Lions Club Sopron, a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány, a Perkovátz-ház Baráti Köre és a Rotary Club Sopron tagjai is hittel vallják: akinek nincs múltja, vagy elveszíti azt, annak bizonytalan a jelene, sőt kétséges a jövője is.