Újabb jeles és áldozatkész személyiséggel lett szegényebb a Kárpát-medencei magyarság. Elhunyt dr. Atzél Endre, a Fráter Julianus Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Máltai Lovagrend tanácsosa, akit a csángók Bandi bácsijának neveztek. Erre a címre mindennél büszkébb volt, pedig megkapta a Márton Áron-emlékérmét, a Köztársasági Elnöki Érdemérmét. Életútja összefonódott a székelységgel. Korán elhunyt édesapja a mezőségi cegei tavak vidékének nagybirtokosa volt. A Dél-Erdélyből menekült, apa nélkül maradt család sarja tizenkilenc éves volt az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésekor, amelyben tüntetőként részt vett. Ezért koncepciós perben ítélte őt a hírhedt Tuschek-féle vérbíróság tizennégy évi börtönre, amelynek felét le kellett töltenie. A háttérbe szorítások és üldöztetések dacára egyetemet végzett, családot alapított. 1969-ben járt először Csángóföldön, a találkozás élete végéig elkötelezte a szórványban élő, elnyomott magyarság sorsa iránt. Segélyeket küldött, tanulmányutakat szervezett anyanyelvüket vesztett csángó fiataloknak.
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le