Bagossy-műé az Üveghegy-díj

Csaknem három és fél ezer gyermek tapsolt egy héten át Kaposvárott a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléjának előadásain – tudtuk meg tegnap a Csiky Gergely Színházba „beköltözött” fesztiválirodán. A vasárnap délelőtti utolsó előadást követő eredményhirdetésen pedig már azokat jutalmazták tapssal a kollégák és a nézők, akiknek a rendezéseit különdíjra érdemesítette a zsűri, illetve azt a rendezőt, aki hazavihette a biennále legjobb előadásáért odaítélt Üveghegy-díjat.

Fodor Tamás rendező, a biennále zsűrijének elnöke a tapasztalatokat összegezve úgy vélte: nemcsak a taps, de a feszült figyelem, az önfeledt nevetés is mércéje a jó gyerekelőadásnak. Mindazonáltal hozzáfűzte: a kaposvári bemutatók során a vastapsos elismerésre és a taps nélküli átlényegülésre is volt számos példa. Lapunk kérdésére kiemelte: ezúttal nem a „kész előadások” kaptak magas pontszámot a zsűritől, hanem azok, amelyek a nézők előtt születtek, a gyermek képzeletére építettek, és a fantáziáját igyekeztek mozgósítani.
Különdíjra érdemesítette a zsűri a Kolibri Színház két előadását, a Ládafia, a Griff és a Figurina bábszínház egy-egy darabját, a Vaskakas Színház bábjátékát és a Bárka Színház A legyek ura című előadását. A biennále legjobb előadása az Örkény Színház egyszereplős „mesebeszéde”, a magyar népmesei motívumokra épülő A Sötétben Látó Tündér című darab lett. Az Üveghegy-díjat a darab író-rendezője, Bagossy László és a tündért alakító egykori kaposvári színész, Pogány Judit vehette át.
– Mi lehet az a színházi izgalom, az a kihívás, amiben még örömet lehet találni? Talán a sötétség. Innen indult a dolog. Úgy gondoltam, hogy a sötétséget – amit mások, írók, rendezők talán kerülni szoktak, és ami egy neuralgikus pontja a gyermekszínjátszásnak – a középpontba kellene állítani. A sötétség lett az egyik főszereplő, a másik, amely ugyancsak erős inspirációt adott számomra, Pogány Judit volt – avatott be a darab megírásának és rendezésének titkába Bagossy László.
A biennále díjazottjai között ezúttal olyan személyek nevét is hallhattuk, akik hosszú ideje és igen eredményesen munkálkodnak a gyermekszínjátszásért, és akik nélkül az eddig kaposvári biennálék sem lettek volna sikeresek. Novák János fesztiváligazgató egy-egy festménnyel ismerte el Halász Judit színművész, Komáromi Gabriella tanszékvezető főiskolai tanár és Nánai István kritikus munkáját.