Bohémek találkozójával, a XX. század első évtizedei divatos ruháiba bújt ifjú hölgyek és urak bevonulásával kezdődött múlt csütörtökön Kaposvárott a négynapos Festők városa – hangulatfesztivál, amelynek első napi meglepetése a Rippl-Rónai-értelmezések az elektrográfia nyelvén című utcatárlat volt.
– Ha élne, örülne, mert tapasztalná, hogy milyen mély nyomot hagyott festészete az utána jövő generációk munkásságán. Rippl-Rónai festészete egyszerre erős, kifinomult és gazdag. Van mit tanulnunk tőle, és jó, hogy a fiatal alkotók kísérletet tesznek az értelmezésére – válaszolta fe Lugossy László arra a kérdésünkre, hogy nem szentségtelenítik-e meg az elektrográfiai „utánérzések” a festő nagy becsben tartott műveit. Egyébként fe Lugossy barátjával, ef Zámbóval ponyvát festeni érkezett Kaposvárra. Olyan ponyvára pingáltak műveket, amelyek alapvető rendeltetésük szerint a kamionok rakterét fedik.
A Vaszary-képtárban Triznya Mátyás festményei várták a látogatókat. A tárlatot a Pest Megyei Múzeumok igazgatója, Simon László nyitotta meg, a Rippl-Rónai Múzeum Gulácsy Lajos-emlékkiállítását pedig Keserű Katalin ajánlotta a látogatók figyelmébe. A budapesti Ernst Múzeum igazgatónőjének előadása egyebek mellett Rippl-Rónai és Gulácsy Lajos festészetének különbözőségeit is felvázolta. – Rippl-Rónai létre akart hozni valamit, ami addig nem volt, Gulácsy pedig „elherdálta” a művet. De micsoda elherdálás volt az! Olyan világot festett, amilyet maga körül látni szeretett volna.
A négynapos művészeti kavalkád a tárgyalkotó és a színpadi népművészetnek is bemutatkozási alkalmat adott, és hangos volt a város az utcazenészek muzsikájától, a bábjátszókkal és a komédiásokkal együtt vigadó gyerekek zsivajától is.
Újabb két H225M helikopter érkezik a Magyar Honvédséghez