Hetvenöt esztendeje, 1931. szeptember 9-én született Latinovits Zoltán. A színészkirály hivatásos katonatiszt fiaként, anyai ágon a Gundel dinasztia leszármazottjaként eleve nem is számíthatott volna arra, hogy az ötvenes években felvételt nyerjen a színművészeti főiskolára, s valószínű, hogy különleges, zabolázhatatlan tehetsége nem tűrte volna el a művészeti intézmény szabta korlátokat. A középszerű rendezőkkel és a korlátolt színigazgatókkal folytatott állandó küzdelem szinte egész üstökösi pályáját végigkísérte.
Az, hogy a színigazgató-színművész Szendrő Józseffel, kiváló filmrendezőkkel, Huszárik Zoltánnal, Fábri Zoltánnal csodálatosan tudott együtt alkotni, bizonyítja, hogy szinte rajongva tisztelte a szabályt erősítő kivételeket.
Pályája rendhagyóan kezdődött, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium diákszínpadán tűnt fel szuggesztív megjelenítőképessége. Akik emlékeznek arra, hogyan szegődött el 1957-ben Debrecenbe, a Csokonai Színházba segédszínésznek, tudják, hogy egyik pillanatról a másikra fogalommá vált a kis és nagy szerep közt különbséget soha nem tevő színész, aki minden alakítását ugyanazzal az önemésztő szenvedéllyel építette fel.
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?