A kötetben Krassó György műveiből, nyomozati jegyzőkönyvekből, számos besúgói jelentésből és elsősorban Modor Ádám szuggesztív elemzéseiből találunk sokoldalú, hiteles képet a legújabb történelem angelusi alakjáról, a megalkuvást csak hírből ismerő egyszemélyes forradalmárról. Modor Ádám hivatkozik arra a Krassó című költői dokumentumfilmre is, amelyet Zsille Zoltán forgatókönyve nyomán Xantus János készített 1997-ben. Kevésbé zákányos, viharos időkben lehetett volna „csak” költő, kiváló közgazdász, történész, a szavak és a tettek összhangját megvalósító, országépítő politikus. Ahogy Modor Ádám is lehetett volna csak történész. Ám Krassót már egészen ifjan szembefordította a kommunista diktatúrával életre szóló kiábrándulása a baloldali mozgalmakból. Mivel meghasonlását markánsan kifejezésre juttatta, 1952-ben kizárták a Magyar Dolgozók Pártjából, majd 1955-ben a közgazdasági egyetemről is távoznia kellett.
1956-ban a rádiónál elsők között fogott fegyvert minden idők legembertelenebb kommunista, baloldali diktatúrája ellen. Az ÁVH keretlegényei tartóztatták le először, de október 30-án még kiszabadult, és több forradalmi bizottságban is éjt nappallá téve dolgozott. A komor, rőt csillagos tankok november 4-i bevonulása, a szovjet-orosz megszállás, a forradalom vérbe fojtása alatt – barátaihoz, Pákh Tiborhoz, Vanek Bélához, Wittner Máriához, Obersovszky Gyulához és másokhoz hasonlóan – nem adta fel a küzdelmet, így november 15-én letartóztatták, és hétévi fegyházra ítélték. Bár amnesztiával szabadult, nem fogta be pörös száját, így 1963-ban hét hónapra újra börtönbe került izgatásért. 1969-ben harmadszorra is bíróság elé állították, de akkor már felmentették a vádak alól. Pedig ő soha nem védekezett úgy, hogy tagadta volna szembenállását az embertelen, állítólag 1963 után megpuhult diktatúrával. Krassó korai, saját szamizdatként terjesztett műveiben, majd a félig-meddig engedélyezett Beszélőben is kifejezésre juttatta, hogy a lágy, szellemi szempontból viszont teljes terror erkölcsi értelemben sokkal veszedelmesebb a véresen totális diktatúránál. Szinte minden október 23-án összeverték a rendőrök. Modor Ádámmal egy illegális vitafórumon kötöttek életre szóló barátságot.
Krassó már a rendszerváltozás előtt felfedezte a Demokratikus Ellenzék és a népi ellenzék túlzott kompromisszumkészségét, s megérezte a láthatatlan szálakat, amelyek számos, ma is köztiszteletben álló figurát összekötöttek a hatalommal. 1985–89-ig Londonban élt, írt, alkotott, többek között a Szabad Európának is tudósított. Barátjával, szerkesztőtársával, Zsille Zoltánnal korán érezték meg a rendszerváltozás felemás voltát. Az ellenzék ellenzékeként figyelmeztették a közvéleményt ugyanarra, amit Orbán Viktor elsőként forgalmazott meg nagy nyilvánosság előtt Nagy Imre újratemetésén: rosszul kezdődik az a változás, amelyet a főbűnösök kezdeményeznek, mintegy valóra váltván Nagy Imre, a törvénytelenül kivégzett miniszterelnök utolsó szavait: „Azok fognak rehabilitálni, akik kivégeztek.” Tudta, hogy a régi hatalom képviselői már a bársonyos forradalmi mozgalmak előtt előre leosztották a szerepeket. Megjósolta azt is, hogy előbb-utóbb mindkét rendszerváltó párt, az SZDSZ és a MDF-is valamilyen módon elárulja a rendszerváltozást. És hogy ameddig elmarad az ígért nagytakarítás az országban, akár a nyílt, alkotmányosnak álcázott totalitariánus diktatúra is újjáéledhet. Most kiváltképpen aktuálisnak érezhetjük szavait, különösen a 2006. október 23-i békés demonstráció szétverésének fényében.
Krassó György egészségét már a hatvanas években aláásták a börtönévek, az állandó üldöztetés és a csalódás. A küzdelmek, a demonstrációk, az általa alapított Magyar Október Párt happeningjei kimerítették. 1991 februárjában a világ egyik legjobb szíve felmondta a szolgálatot. Vigaszunk, hogy Doktor Lehetetlenről s egyben a szörnyű, gyáva besúgókra és pitiáner megalkuvókra épülő Kádár-korszakról is méltó és hiteles képet ad Modor Ádám kiváló könyve.
(Modor Ádám: Célkeresztben Krassó, tanulmánykötet. Kairosz Kiadó, 2006, 400 oldal.)
origo.hu
Teljesen leállt a vonatközlekedés a Déli pályaudvaron
