A Magyar Október elszánt angyala

O L V A S Ó „Ha a lehetetlent ostromoljuk, esélyünk van arra, hogy valamennyi sikerül belőle.” E mondat sok mindent elárul írójáról, Krassó Györgyről, a Magyar Október tisztaságának egyik leghívebb őrzőjéről. Sokan csodáltuk bátorságáért, verseinek, írott és szóban megőrzött gondolatainak tisztaságáért, éles eszéért és makulátlan erkölcséért. Modor Ádám történész írt róla monográfiát.

2007. 01. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kötetben Krassó György műveiből, nyomozati jegyzőkönyvekből, számos besúgói jelentésből és elsősorban Modor Ádám szuggesztív elemzéseiből találunk sokoldalú, hiteles képet a legújabb történelem angelusi alakjáról, a megalkuvást csak hírből ismerő egyszemélyes forradalmárról. Modor Ádám hivatkozik arra a Krassó című költői dokumentumfilmre is, amelyet Zsille Zoltán forgatókönyve nyomán Xantus János készített 1997-ben. Kevésbé zákányos, viharos időkben lehetett volna „csak” költő, kiváló közgazdász, történész, a szavak és a tettek összhangját megvalósító, országépítő politikus. Ahogy Modor Ádám is lehetett volna csak történész. Ám Krassót már egészen ifjan szembefordította a kommunista diktatúrával életre szóló kiábrándulása a baloldali mozgalmakból. Mivel meghasonlását markánsan kifejezésre juttatta, 1952-ben kizárták a Magyar Dolgozók Pártjából, majd 1955-ben a közgazdasági egyetemről is távoznia kellett.
1956-ban a rádiónál elsők között fogott fegyvert minden idők legembertelenebb kommunista, baloldali diktatúrája ellen. Az ÁVH keretlegényei tartóztatták le először, de október 30-án még kiszabadult, és több forradalmi bizottságban is éjt nappallá téve dolgozott. A komor, rőt csillagos tankok november 4-i bevonulása, a szovjet-orosz megszállás, a forradalom vérbe fojtása alatt – barátaihoz, Pákh Tiborhoz, Vanek Bélához, Wittner Máriához, Obersovszky Gyulához és másokhoz hasonlóan – nem adta fel a küzdelmet, így november 15-én letartóztatták, és hétévi fegyházra ítélték. Bár amnesztiával szabadult, nem fogta be pörös száját, így 1963-ban hét hónapra újra börtönbe került izgatásért. 1969-ben harmadszorra is bíróság elé állították, de akkor már felmentették a vádak alól. Pedig ő soha nem védekezett úgy, hogy tagadta volna szembenállását az embertelen, állítólag 1963 után megpuhult diktatúrával. Krassó korai, saját szamizdatként terjesztett műveiben, majd a félig-meddig engedélyezett Beszélőben is kifejezésre juttatta, hogy a lágy, szellemi szempontból viszont teljes terror erkölcsi értelemben sokkal veszedelmesebb a véresen totális diktatúránál. Szinte minden október 23-án összeverték a rendőrök. Modor Ádámmal egy illegális vitafórumon kötöttek életre szóló barátságot.
Krassó már a rendszerváltozás előtt felfedezte a Demokratikus Ellenzék és a népi ellenzék túlzott kompromisszumkészségét, s megérezte a láthatatlan szálakat, amelyek számos, ma is köztiszteletben álló figurát összekötöttek a hatalommal. 1985–89-ig Londonban élt, írt, alkotott, többek között a Szabad Európának is tudósított. Barátjával, szerkesztőtársával, Zsille Zoltánnal korán érezték meg a rendszerváltozás felemás voltát. Az ellenzék ellenzékeként figyelmeztették a közvéleményt ugyanarra, amit Orbán Viktor elsőként forgalmazott meg nagy nyilvánosság előtt Nagy Imre újratemetésén: rosszul kezdődik az a változás, amelyet a főbűnösök kezdeményeznek, mintegy valóra váltván Nagy Imre, a törvénytelenül kivégzett miniszterelnök utolsó szavait: „Azok fognak rehabilitálni, akik kivégeztek.” Tudta, hogy a régi hatalom képviselői már a bársonyos forradalmi mozgalmak előtt előre leosztották a szerepeket. Megjósolta azt is, hogy előbb-utóbb mindkét rendszerváltó párt, az SZDSZ és a MDF-is valamilyen módon elárulja a rendszerváltozást. És hogy ameddig elmarad az ígért nagytakarítás az országban, akár a nyílt, alkotmányosnak álcázott totalitariánus diktatúra is újjáéledhet. Most kiváltképpen aktuálisnak érezhetjük szavait, különösen a 2006. október 23-i békés demonstráció szétverésének fényében.
Krassó György egészségét már a hatvanas években aláásták a börtönévek, az állandó üldöztetés és a csalódás. A küzdelmek, a demonstrációk, az általa alapított Magyar Október Párt happeningjei kimerítették. 1991 februárjában a világ egyik legjobb szíve felmondta a szolgálatot. Vigaszunk, hogy Doktor Lehetetlenről s egyben a szörnyű, gyáva besúgókra és pitiáner megalkuvókra épülő Kádár-korszakról is méltó és hiteles képet ad Modor Ádám kiváló könyve.
(Modor Ádám: Célkeresztben Krassó, tanulmánykötet. Kairosz Kiadó, 2006, 400 oldal.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.