Improvizált megvonások a kultúrában

A Budapesti Operettszínház mellett számos teátrumot és más kulturális intézményt is súlyosan érint a pénzmegvonás, az igazgatók a budapesti kulturális bizottság ülésén drámai hangon adták elő tarthatatlan helyzetüket. Demszky Gábor előterjesztése sokmilliós elvonással sújtana a színházak mellett olyan fontos fővárosi közművelődési intézményeket is, mint az állatkert vagy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.

Nagyszámú intézményvezető vett részt azon a bizottsági ülésen, amelyen az egyes kulturális létesítmények támogatáselvonásának mértéke volt a téma. Zsámbéki Gábor, a Katona József Színház igazgatója elmondta, hogy abszurdnak tartja azt a helyzetet, hogy nyolc különböző tervezet látott eddig napvilágot a támogatás csökkentésére, és egy alkalommal este hétkor arra kérték, reggel kilencre tegyen javaslatot a teátrum működésének olcsóbbá tételére. Marton László, a Vígszínház igazgatója arról beszélt, hogy a magyar kultúra lehet, hogy bajban van, de a színházaink sikeresek, ezért a leépítéseknek nem szabadna megtörténniük. Amíg nyugaton a közönség öregszik, az általa irányított teátrumban 80 százalékban fiatalok a nézők; amíg tavaly a Vígszínházat 341 ezer ember látogatta, addig például a bécsi Burgteathert összesen 227 ezren. A fővárosi színházak sikeres működésére utalt Sas József (Mikroszkóp Színpad) és Kerényi Miklós Gábor is (Budapesti Operettszínház). Márta István, az Új Színház igazgatója rámutatott, hogy ő kilenc elvonási javaslatot látott, amelyek mindegyike sietve improvizált, teljesen logikátlan szempontok alapján felépülő írásmű volt. Állítása szerint az utolsó tervezetben nem érthető az elv, amely szerint csökkentik az egyes társulatok támogatását, ráadásul érdemi vita sem volt róla, és olyan állítások találhatók benne, melyek legalább is megkérdőjelezhetők. A dokumentum szerint a jelenlegi támogatási rendszer egy torz struktúra, amely a mostani helyzetben akár össze is omolhat – ez viszont nem magyarázza az elvonásokat.
A színházakon kívül Budapest közgyűjteményeit és közművelődési intézményeit is érinti a karcsúsítás. A Budapesti Történeti Múzeum vezetője, Bodó Sándor elmondta, a tervezett 107 millió forintos megszorítás a múzeumtól ötvenöt fő elbocsátását jelentené. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója szerint a tavalyi 60 milliós elvonást követő újabb 124 milliós támogatáscsökkentés azt eredményezi, hogy ismét több tízezer kötettel kevesebbet tudnak megvásárolni, és a most leépülő struktúra a jövőben csak sokkal drágábban lesz újjáépíthető. Pedig a könyvtár nem pang, sőt évente egymillió körüli a látogatottsága. De a fővárosi állatkert, a Budapest Galéria, a Budapesti Művelődési Központ és a Szabad Tér Színház vezetői ugyancsak ezekről a várható problémákról: működési területük csökkentéséről, minőségi visszaesésekről számoltak be. Az előterjesztő nevében Gyekiczki András, a főpolgármesteri iroda vezetője próbálta menteni a menthetőt, vagyis rámutatni a megszorítástervezet érveire, logikájára és szükségességére. A Fidesz részéről Csomós Miklós és Rétvári Bence megkérdőjelezte, hogy egyáltalán szükség van-e bármilyen pénzügyi csonkításra. Csomós rámutatott: az elvonások már 2004-ben megkezdődtek, a mostaniak pedig ezekre rakódnak rá, így hatványozódik a pénzhiány.