Wass András, az író fia bízta meg azzal Kincses Elődöt, hogy nyújtson be az 1946-os népbírósági halálos ítélet elleni fellebbezést. Ezt az ügyvéd azért tette meg idén, mert Vekov Károly történész segítségével olyan dokumentumokat szereztek be, amelyek a halálos ítélet meghozatala idején nem álltak a román népbíróság rendelkezésére. E dokumentumok igazolják, hogy az író nem volt felbujtó a magyar honvédek vasasszentgotthárdi és omboztelkei gyilkosságainak ügyében. Perújrafelvétel esetén az ügyvéd szerint szerint csak felmentő ítélet születhetett volna.
Kincses Előd emlékeztetett bennünket: a korabeli népbíróság vádirata szerint Wass Albert és az édesapja, Wass Endre bujtották fel a honvédség katonai parancsnokát négy zsidó származású, vasasszentgotthárdi ember kivégzésére. Ebből csak annyi bizonyított, hogy az áldozatok szeptember 23-i kivégzésének napját megelőző napon Wass Endre és a második felesége átkocsiztak Cegéről, a családi birtokukról Vasasszentgotthárdra. Egyértelmű viszont, hogy Wass Albert nem volt velük. Nem állt semmiféle bizonyíték a népbíróság rendelkezésére, hogy Wass Endre beszélt volna a katonai parancsnokkal a másnapi kivégzésről.
A népbíróság azzal is vádolta távollétében Wass Albertet, hogy ő bujtotta fel Csordás Gergely hadnagyot Omboztelkén román állampolgárok kivégzésére. Ez utóbbi ügyben a népbíróság Kőrösi Józsefet, a későbbi omboztelkei polgármestert helyezte előzetes letartóztatásba. Mivel a népbíróság tudta, hogy a vádirat benyújtása és az ítélethozatal közben eltelt tizenhat nap nem volt elégséges arra, hogy az atrocitásokat megfelelően kivizsgálja, egyetlen személyt sem ítéltek halálra azok közül, akik megjelentek a bíróság előtt. Mivel valakit el kellett ítélni, az egészet a távollévő Wass Albert nyakába varrták, pedig arra sincs bizonyíték, hogy Wass Albert valaha is személyesen találkozott volna Csordás Gergelylyel – foglalta össze Kincses Előd. Fellebbeznek az ítélet ellen a Kolozs megyei táblabíróságnál.
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország