Paulus Alajos először filmesként tárta föl a falurombolásokat, amelyeket Kádár János és a jelenlegi szocialista kormányfő sokkal eredményesebben folytat, mint annak idején Ceausescu. E tétel bizonyításának érdekében egy tiszántúli falu, az 1950-ig tönkretett tanyákból alapított Mezőhék sorsát, a falusi életforma ellehetetlenítését, a hazai falvak pusztítását 1972-től 2006-ig, tehát Kádártól Gyurcsányig bezárólag kísérte figyelemmel, mégpedig a szociografizáló dokumentumfilmezés eszközeivel. Próbálta minél hitelesebben ábrázolni Mezőhék vergődését a megmaradásért. A falu túlélte az ötvenes-hatvanas évek téeszesítését. A Kádár-korszak hetvenes éveit sokan okkal-joggal nevezik történelmünk legdicstelenebb korszakának, amely a falusi életforma ellehetetlenítését még a kolhozoknál, a termelőszövetkezeteknél is eredményesebben teljesítette be. Azokban a szürkénél is szürkébb években sikerült Magyarországon megközelítőleg kétezer települést szerep nélkülivé tenni, mégpedig úgy, hogy két vagy több falut közös közigazgatás alá helyeztek. Az együttlétet leginkább az alárendelt szerepre kényszerített települések sínylették meg. Először elvették tőlük a tanácsi közigazgatást, utána az iskolát, amit betetőzött a művelődési ház és a posta bezárása. Abból a faluból, amelyben nem működik iskola, előbb-utóbb elpályáznak a gyermekes szülők, a fiatalok, s a települést aztán a kádári adminisztráció képmutató módon szerep nélkülivé nyilvánította. Nos, a jelenlegi elvonások, a postabezárások, a művelődési házakkal folytatott esztelen takarékosság, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kabinet áldatlan tevékenysége mintha újrakezdené vagy betetőzné a rombolást.
Paulus Alajos filmjének tanúbizonysága szerint pontosan ez történt Mezőhékkel is. Mit is ír gyönyörű versében Reményik Sándor? Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát! Mezőhékről Rákosiék azt mondták: ez az 1950-es tanyavilágból létrehozott község immár olyan modern település, amelynek temploma sincs. A falu a rendszerváltozás után visszaszerezte önállóságát, temploma is épült. A fideszes kormányzás négy esztendeje alatt megcsillant a remény. Pokorni Zoltán a Paulus-filmben s a könyvben is idézett parlamenti fölszólalása szerint: „A kistelepülések, falvak iskolái, a magyar településszerkezet miatt föl nem számolhatók, önmagában is fontos pedagógiai és nevelési értéket jelentenek. Működtetésük azonban aránytalanul magas terhet jelent, mert ezek kis intézmények, kevés tanulóval, ezért fajlagosan drága üzemnek minősülnek. És ezt a fajlagos drága költséget, úgy látszik, jó, hogyha helyi települések, falvak helyett a központi költségvetés finanszírozza. Összességében nem nagy összegről, alig 1-1,5 milliárd forintról van szó.” Pokorni Mezőhéken is járt, s elmondta többek között, hogy az oktatás a jövő nemzedék létének záloga, nem szabad kiszolgáltatni a pénz hatalmának.
Ám jött a 2002-es visszarendeződés. A könyvben szerepel a korábbi független polgármester, Halász Vince Gyurcsánynak címzett nyílt levele, amelyben az áll, nem szabadna megismétlődnie annak a tragédiának, ami Mezőhékkel 1976-ban megtörtént. Emlékezzünk csak, Gyurcsány a választási programbeszédében szó szerint elmondta: nem lesz tandíj, nem lesz vizitdíj, nem szüntetnek meg egyetlen kistelepülésen egyetlen iskolát sem. Azóta Gyurcsány Ferenc igazolta a véletlenül kiszivárgott őszödi titkos kijelentését: hazudtak két éven át. Egyre több falusi, sőt fővárosi iskolára is végleg lakat került. A film nyomán úgy készült el a könyv, hogy Paulus Alajos egy véletlen találkozás során beszélt a folyamatról készített filmes sorozatáról Püski Sándornak, a Püski-könyvesház alapítójának, igazgatójának. A magyar könyvkiadás doyenje kijelentette: ha Paulus hajlandó lenne arra, hogy filmjeinek történetét és a dialógusait írásos formában rögzítse, akkor megjelenteti. Tehát nem az eredeti forgatókönyvet adták ki, hanem a már elkészült filmsorozat dokumentumregénnyé átírt változatát. Paulus Alajos arra törekedett, hogy harmincnégy esztendő története ne csak Mezőhék, hanem az összes hazai halálra ítélt kistelepülés sorsának példázata legyen.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
