A regény valószerű jelenetei a rendszerváltozás után játszódnak, ám az Ördögvér nem kifejezetten szociografikus mű. Szürreális, álomszerű betétek tarkítják, a szerkezete sem hagyományos. Arra a kérdésünkre, hogy a pályázat kedvéért alkotta meg a regényt, vagy már kész művet küldött-e be, az író azt feleli, hogy az Ördögvért már jóval a pályázati kiírás előtt elkezdte. Azért, hogy végre összehozzon hat ifjúsági regény után egy felnőtt, mai tárgyú kötetet is. A Srucc sorozathoz tartozó három történelmi regénye Nagy Lajos, a sárkányos könyvek Zsigmond idejében játszódnak. A sorozat hetedik részét, a Holló fölrepül című regényt most írja, ez már a Hunyadiak korát idézi meg. A magyar történelmet játékos, fantasztikus keretbe foglaló Gáspár-regényeket felnőttek is olvassák, az író a gyerekeknek szóló könyveiben árnyalatnyit jobban vigyáz arra, hogy a cselekmény érthető, áttekinthető legyen.
Bár ifjúsági regények írójaként vált közismertté, írói pályáját a kilencvenes évek elején, a Lyukasóra és a Literátor című folyóiratokban megjelent felnőttnovellákkal kezdte. A pályadíjas regény is novellafolyamnak indult. Marie-Luise von Franz pszichológusnő – Jung követője – többnyire meséket elemez, egyik ismert könyvének címe: Árnyék és gonosz a mesében. Elemzéseinek tárgyai primitív népek köréből származnak, Gáspár Ferenc ezeket a meséket írta át modern, mai tárgyú történetekké. Aztán ráébredt, hogy a kész meséket be lehet építeni egy regény szerkezetébe úgy, hogy azok egy ma élő férfi álmai legyenek. A férfit aztán hozzárendelte egy nőhöz, a történetbe beleszőtt egy modern krimit, ha úgy tetszik, egy kémtörténetet is. A végeredmény: egy több szinten bonyolódó regény, amely jó néhány centivel a valóság fölött lebeg.
Az Ördögvér múltba pillantó, analitikus, illetve képzettársításos, azaz asszociatív szerkezete újdonság mind a korábbi elbeszélések realizmusához, mind a történelmi regények világosabb, áttekinthetőbb szerkezetéhez képest. Arra a kérdésünkre, hogy mi erre a magyarázat, az író azt mondja, legegyszerűbb volna azt felelnie, hogy nincs, vagy azt, hogy kinek a pap, kinek a papné. De ad valódi választ is: – Még ifjú koromban is működött a fantáziálgató serdülők, kamaszok szorongása: ha kitalálok valamit, úgyis rájönnek, hogy nem igaz. S ami nem igaz, az nem is jó. A füllentést majd valaki leleplezi. Lelkem mélyén persze sejtettem, hogy oktalan e félelem, de mégis úgy éreztem, kifejezetten előnyös, hogy már fiatal koromban megtanultam valósághű történeteket lineárisan elmondani. Valószínűleg szükségem volt a novellák, majd az ifjúsági regények írása közben kialakult gyakorlatra ahhoz, hogy belevessem magam az avantgárd sokak szerint kétes kalandjába – avat be műhelytitkaiba Gáspár. Alapjában véve az Ördögvér nagyon is olvasmányos, és van hagyományos értelemben vett története is, amely 2006-ban játszódik. Amikor Gáspár Ferenc művét befejezte, Budapesten már régóta nem voltak brutálisan szétvert tüntetések. Beleírt a regénybe egy olyan jelenetet, amelyben az orosz titkosszolgálat emberei összecsapnak magyar tüntetőkkel, a Nyár utcával szemben és a Rókus-kápolnánál. Nem hitte volna, hogy fantasztikus látomása október 23-án valóra válik. – Mai történetről van szó, de valóban nem egészen olyan, nem szociografikus, mint ahogy a Magyar Napló pályázati kiírásában ezt megfogalmazták – tűnődik.
Az író végezetül bevallotta: soha nem rejtette véka alá, hogy könyveinek van metafizikus célja, ne szégyelljük kimondani: mondanivalója. Az Ördögvérrel azt szerette volna kifejezni, hogy akár tagadjuk, akár nem, mindannyiunkban ott munkál a gonosz, de ezt nemcsak le lehet, hanem le is kell győzni. Reményei szerint egyértelműen kitetszik művéből, hogy a sátán fölött akkor arathatunk diadalt, ha a mai taposómalomban is megpróbálunk egymásra is figyelni.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
