Muráti Lili regénye életről és halálról

A művésznő kirándulása az irodalom területeire az idei könyvnap egyik legnagyobb meglepetése – olvashatjuk a Film-Színház-Irodalomban az 1941-es könyvünnepre elkészült, Szeretni kevesen tudnak című Muráti Lili-regényről. Az elfeledett mű a napokban látott napvilágot korhű, elegánsan békebeli köntösben a Szabad Tér Kft. kiadó gondozásában, Somlay Zsuzsa szerkesztésében, Veress József filmesztéta utószavával.

Muráti Lili, becenevén „Murcsi”, a két világháború közötti Meseautó-korszak emblematikus színésznője, egyebek mellett A csúnya lány, a Fizessen, nagysád!, a Végre, a Miért? című filmek főszereplője, az első modern magyar színésznő több irodalmi társaságnak is tagja volt, szívesen írogatott lapokba. A Szeretni kevesen tudnak című regényének érdekessége, hogy még csak érintőlegesen sem szerepel benne a színház és a film világa. Egy mondatban úgy határozhatnánk meg a témáját: Muráti ügyesen, jó ízléssel írta meg regényében, hogyan játszódhatott le a valóságban egy jellegzetes, meseautós filmtörténet.
Muráti Lili élvezetesen gördülékeny cselekményvezetésű, szórakoztató regényt írt, ügyesen és viszszafogottan használva a korabeli kommersz filmek és irodalmi művek fordulatait. Tipikus a tisztes sorsú, nem igazán gazdag, átlagon felül művelt dolgozó leány és a középpolgári módban élő, zseniális fiatal, átlag mérnöki munkára kárhoztatott tudós férfiú találkozása és egymás iránti fellángolása. Meseautós motívum, hogy a csalódástól már-már depresszióssá betegedett, a túlzott erkölcsi és szellemi igényessége miatt már-már vénkisaszszonnyá keseredő fiatal leányt egy csodálatos véletlen teszi gazdaggá és a felső tízezer ünnepelt kedvencévé. Az már szokatlan, hogy a könyv cselekménye konyha-mélylélektani drámákba illő meglepetésekbe torkoll. A happy end sem egészen teljes: a színész-írónő „halálra ítéli” az egyik kifejezetten rokonszenves másodfőszereplőt, hogy az olvasó tudatába vésse a címben foglalt igazságot: bizony, szeretni kevesen tudnak.
A mű egészében halványan emlékeztet Courst Mahler egykor divatos, szerelmes regényeire. Mindenképpen érdemes elolvasnia mindenkinek, aki valamivel többre vágyik a mai vériszamos kommersz filmeknél és rémregényeknél, és a nyári kánikulában szeretne kicsit elandalodva, nosztalgiázva, egy pohár hűs ásványvíz mellett visszaringatni magát békebeli idők hangulatába. Ebben segítik a kötethez illesztett régi és újabb fotók nagyszüleink, szüleink egyik bálványáról, Muráti Liliről.
(Muráti Lili: Szeretni kevesen tudnak. Szabad Tér Kft., 2007, 264 oldal. Ármegjelölés nélkül.)