Alighogy a 2006-os szeptemberi évnyitón megtörtént a tiszaújlaki Széchenyi István Gimnázium Bartis Ferencről elnevezett, dedikált bibliotékájának átadása, Varga Gabriella újra gyűjtögetni kezdett, idézve Vencser László teológusprofesszor, kanonok szavait: mint egy szorgos méhecske. Ezúttal szűkebb pátriájában, a székelyföldi Kilyénfalván folytatta az általa alapított Könyvekkel a határon túli fiatalokért programot. Elmondta nekünk, hogy eredeti szándéka szerint beérte volna annyival, hogy Kilyénfalván, az egyház tulajdonába visszakerült, kívül-belül felújított elemi iskola nagytermében egy minőségében és mennyiségében egyaránt jelentékeny könyvtárral állítsanak méltó emléket a könyvtár névadójának, Jakab Antal püspöknek. Ám az adományozó magánszemélyek, hazai könyvtárak lelkesedésének, ügyszeretetének – és természetesen mindenki előtt a köteteket jó ideig a lakásán tároló, azokat darabonként tisztogató, rendező és rendszerező Varga Gabriellának – köszönhetően tizenkétezres példányszámú bibliotéka gyűlt össze a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásaiból, vadonatúj lexikonokból, hasznos és korszerű kézikönyvekből. Így a kilyénfalvi Jakab Antal Könyvtár alkalmassá vált arra is, hogy a kétszázhatvanas lélekszámú, csudaszép kis hargitai magyar falu gyermek, felnőtt lakosainak igényeit is kielégítse. Mi több, a régiónak, a környékbeli falvaknak, többek között a Ditrói Idősek Klubja vendégeinek is tiszta szellemi forrása, magnetikus, intellektuális központja legyen.
Varga Gabriella elmagyarázza nekünk: ahhoz, hogy júliusban a könyvtárátadás sok-sok izgalom, szorgos, megfeszített munka után megtörténhetett, össze kellett hangolódnia az oktatást érintő kedvező körülményeknek a faluban és Erdélyben is. Annak idején az 1948-as szocialista romániai oktatási törvény az összes felekezeti intézménnyel együtt államosíttatta a több mint kétszáz éven át római katolikus egyházi tulajdonban lévő kilyénfalvi iskolát is. Az iskola 2006-ban végre újra visszakerült eredeti tulajdonosához, épületét Kolumbán Imre polgármester, Szilágyi Lőrinc plébános az egyházközség és a helyi tanács segítségével felújította. Ám Varga Gabriella önzetlensége, hazaszeretete, szakértelme nélkül nem történhetett volna meg július első hétvégéjén az ünnepélyes átadás. Maga a Könyvekkel a határon túli fiatalokért program és a kilyénfalvi akció technikai lebonyolítása aligha valósulhatott volna meg a XVI. kerületi fideszes önkormányzat kiemelt támogatása nélkül.
Hardy F. Gábor ügyvéd beszédében Varga Gabriella könyvtáralapító tettét Klebelsberg Kunó, a két világháború közti legendás közoktatási, vallási, kultuszminiszter örökségéhez méltó, nemzetmentő cselekedetnek ítélte. Dancs Róza, a torontói magyar folyóirat, a Kaleidoszkóp főszerkesztője szerint Varga Gabriella példát adott abból, hogy a hazaszeretet elsősorban nemes cselekedetek kérdése. Vencser László kanonok, professzor, a könyvtár névadója, a falu szülötte Jakab Antal emlékét idézte fel. A püspök 1980-tól a legendás Márton Árontól vette át az egyházmegye kormányzását, s tudta, hogy a hatalmas örökséget meg kell őrizni, gyarapítani. Az Isten- és emberellenes diktatúrában is ébren tartotta a hitet az erdélyi, székely magyarságban, valamint a szülőföld, a magyar nyelv és a magyar kultúra szeretetét. Kányádi Sándor mondta, hogy „a vers az, amit mondani kell”. Vencser László az adományozók sorában lévő nagy erdélyi költő gondolatát továbbfűzve vallja: a könyvtár az, amit használni kell.
Maga az alapító szeretné, ha a tiszaújlaki, kilyénfalvi könyvtárak erősítenék a szellemi haza, a Kárpát-medencei magyarság egységét. – Az ősi kötelék nem téphető szét. Sem az, amely a Jóistennel, sem az, amely a múltunkkal, sem az, amely az anyaországiakkal köt össze – mondta végszóként Varga Gabriella, aki őszintén reméli, hogy a Jakab Antal Könyvtárba belépők is erre gondolnak majd, amikor a polcról leemelnek egy könyvet.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
