Vasy Géza elöljáróban hangsúlyozta, hogy ezúttal sem csak irodalomról esik szó a konferencián. Ez a tokaji írótábor egyik jellegzetessége, bár természetes, hogy elsősorban a szó művészete áll az előadások és a viták középpontjában. A magyar nemzeti kultúra egészével kívánnak foglalkozni, ami több mint ezer esztendeje beágyazódott az európai kultúrába. A témakör nem előzmény nélküli, hiszen 2004-ben Tokajban a tanácskozás címe és témája A magyar irodalom Európában – Műfordítás, terjesztés, befogadás volt. Akkor a konferencia résztevői arról beszéltek, hogyan él a magyar kultúra Európában. Most bizonyos szempontból az akkori téma fordítottját vizsgálják – ezt elárulja a tanácskozás címe is. A második napon a mai magyar színház szerepét elemzik a magyar nyelvterületen. Többek között Beregszász, Miskolc, Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Debrecen színházi életéről tanácskoznak, kitekintéssel az európai integrációra. Az idén elsősorban a hazai kultúra szempontjából kívánnak e kérdéskörrel foglalkozni, de elképzelhető, hogy a következő évek valamelyikében napirendre tűzik a magyar és a környező, más anyanyelvű kultúrák kapcsolatát is, hiszen az európai uniós csatlakozás újra aktuálissá tette a témát. Azt szokták mondani, hogy a magyar régió mindig is Európához tartozott. Európai jelenlétünket jelképezi a konferencia helyszínének híresen jó bora is. A régión belül már a középkorban Lengyelországból Tokajon át vezetett a borút. Az is köztudott, hogy a tokaji a francia felvilágosodás korában már ismert volt, a korszak számos jeles francia alkotója fogyasztotta igen nagy kedvvel.
A régió fogalmát körüljárva Vasy Géza kifejtette, hogy maga a tokaji borvidék is egy jellegzetes régió, ezen belül Tokaj városa különálló, kisebb regionális egység. Régió lehet akár egy kis falu, de lehet akár a fél ország, hiszen Pannónia, a Dunántúl is az. A tájhaza fogalom azt is kifejezi, hogy a régió ezernyi színe és árnyalata is hordozója a nemzeti kultúra sokszínűségének. Teszem azt egy középiskola vagy egy főiskolai, egyetemi campus, egy egyetemi kar is markáns kultúrahordozó tartomány, gondoljunk csak a művelődéstörténetből közismert nagyenyedi, debreceni, sárospataki, pápai, pannonhalmi, kecskeméti híres iskolákra!
Ezeknek a tagsága évről évre változó összetételű, de mind nagyon erős, jellegzetes hagyományt és szellemiséget hordoznak, s hagyományoznak át egymásra. Magyarán: tipikus régiók. A témát tavaly augusztusban, a 2006-os tokaji írótábor utolsó napján határozták meg, s nagy fába vágták a fejszéjüket, hiszen a téma akkor is kimeríthetetlen volna, ha csak az írók, az irodalom sajátos szempontjait vennék figyelembe. Ráadásul szép számmal lesznek jelen politikusok, régiók irányítói, kulturális életének felelősei is Tokajban, hogy gondolataikkal árnyalják a palettát.
Amikor az irodalomtörténészt az uniós csatlakozás negatív hatásairól faggattuk, különös tekintettel a trianoni határokon kívül rekedt magyarságtól való elszakadás lehetőségére, úgy vélte, a konferencia második napja végén, augusztus 15-én este ebben a kérdéskörben is tájékozottabbak leszünk, mivel a határon túli magyar színházak gondjairól is szó esik majd. A teátrumoknál azért nem érez nagy veszélyt, mert a magyar nyelvű határon inneni és túli színjátszás már a hatvanas években kapcsolatban volt az európaival, s ez inkább gazdagította, semmint uniformizálta az összképet. Az irodalmár sokkal inkább testközelinek érzi az anyanyelv használatára leselkedő, nagyon is valós veszélyeket. Sajnos immár természetes, hogy magyar természettudósok eleve angolul írják meg a munkáikat, ami visszahat a nyelvünk hétköznapi használatára. Gondoljuk csak el: Bessenyei György és társai a felvilágosodás korában programot indítottak a tudományok magyar, anyanyelven művelésére.
Vasy Géza úgy összegezte mondandóját, hogy reményei szerint a társadalomtudományokban mindig is elkerülhetetlen lesz a szép, tiszta anyanyelvhasználat. Magyar nyelvünk foglalata, hordozója a szépirodalomnak, az irodalom-, a nyelv- és a történettudománynak. A globalizáció egyik legnegatívabb hatása az anyanyelvi kultúra veszélyeztetésében rejlik. Az irodalom művelőire, a magyar írókra vár e veszedelem elhárítása.
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban