Kelemen Erzsébet Létem egy pillanat csupán: virtuális verssorok megtestesülése – A programozott számítógépes költészet címmel előadást tartott szombaton a Károli Gáspár Hittudományi Egyetemen, a Jelenlét című egész napos országos doktoranduszkonferencián, többek között Papp Tibor költészetéről.
Lapunk kérdésére elmondta, hogy a Tokajban született költő, akinek 71. születésnapját április 12-én ünnepeltük, 1957-ben kényszerült emigrációba. 1962-ben alapította meg a párizsi Magyar Műhely című folyóiratot, az emigráns és az anyaországban akkor még éppen hogy megtűrt kísérletező, neoavantgárd irodalom folyóiratát. Papp Tibor életművében a kísérletezés ma is izgalmas, a formavilággal szinkronban lévő eredeti gondolatok hordozója. Igen előkelő helyet foglal el a világirodalom számítógépes művészetében. Ő volt az első nemzetközi, csak számítógépen elkészített műveket közlő irodalmi folyóiratnak, az először 1989 januárjában megjelent párizsi Alire-nek az egyik alapítója, és mindmáig szerkesztője. Papp Tibor volt az első, számítógépen generált, dinamikus képvers alkotója. A költő a művet először 1985-ben mutatta be a párizsi Georges Pompidou Központban. Ugyanebben az évben az első magyarországi Magyar Műhely-találkozón, a kalocsai Schöffer-szemináriumon már látható volt az első magyar nyelvű, számítógépes dinamikus Papp Tibor-képvers is, a Vendégszövegek számítógépen n°1.
Kelemen Erzsébet felidézte azt a kulcsfontosságú epizódot, hogy Papp Tibor egy alkalommal, cipőfűzés közben, a frissen megírt költeményének hexametersorát próbálta felidézni, de az egyik elfelejtett szót spontán módon egy másikkal helyettesítette. A véletlenszerű szócsere más színt adott a sornak, amely esztétikai értelemben tökéletesen egyenrangú volt az előző változattal, ráadásul hangulati és tartalmi szempontból is egészen újszerű töltést kapott. Ezen felbuzdulva harmadik, negyedik, ötödik szóváltozattal is kísérletezett, sőt a disztichonban megírt költemény többi tagját is fölcserélte tökéletesen új szavakkal. Így kezdődött az első, úgynevezett automatikus versgenerátornak, a Disztichon alfának a története. A 2400 szóból megalkotott disztichonok mágneses lemezét Magyarországon 1994-ben vehették kézbe az olvasók.
A csütörtöki írószövetségi esten Prágai Tamás és L. Simon László beszélnek Papp Tibor Bűvös négyzetek című képverskötetéről, valamint a Napkút Kiadó gondozásában megjelent Prágai Tamás A pálya mentén című Papp Tibor-interjúkötetéről. L. Simon László lapunk kérdésére elmondta, hogy a képvers története az ókorig vezethető vissza. A rendkívül változatos barokk vizuális versformák a háromszög, rombusz, trapéz, kör, tojás, torony, oszlop, orgona, szív, horgony, oltár, kehely, rózsa, csiga, kerék, pajzs, balta motívuma stb. mellett minduntalan visszatérő alakzat a latin verselés óta ismert kubus, azaz a versnégyzet, amelynek több variációja létezett, s még a XVI. és XVII. század fordulóján élt nagy zsoltárfordítónknak, Szenczi Molnár Albertnek is ismertek latin nyelvű kubusai. A József Attila-díjas író, költő, tipográfus Papp Tibor a Bűvös négyzetek című kötetével a magyar költészet legmagasabb dimenzióiba emelte a betűnégyzetet, illetve a vele való költői játékot. Könyvében 25 darab 25 betűből álló (5 x 5-ös) versnégyzetet közöl, s a bűvös négyzeteinek szavait, szókapcsolatait beépíti a mellettük olvasható versekbe. Ráadásul a szerző úgy építi a betűnégyzetek vendégszavai köré a költeményeit, hogy azokban többször is utal a klasszikus és a középkori képversalkotó elődök poétikai eszközeire. Papp Tibor ezen könyvével három pilléren nyugvó erős hidat hozott létre. Az első pillér a régi képversköltők világát idézi meg, a második a kortárs avantgárd kísérletező alkotóiét, a harmadik pedig összeköttetést biztosít a hagyományos, lineáris olvasatot nyújtó verseket kedvelő olvasóknak, tehát ezt a könyvet azoknak is nyugodtan ajánlhatjuk, akik idegenkednek az experimentális lírától, de szívesen olvasnak szép, jól formált költeményeket.
origo.hu
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit
