Ocskay László, kétezer-ötszáz üldözött megmentője

Pesten, az Abonyi utcai Radnóti Miklós ELTE Gyakorló Gimnázium falán és a budai Apor Vilmos téri emléktáblán olvashatunk egy történelmi csengésű nevet. Ocskay László százados, a magyar hadsereg tisztje mintegy kétezer-ötszáz üldözött embert mentett meg a haláltól vagy a deportálástól 1944 és 1945 között. E nagyszerű emberről Kollarik Tamás és Ocskay Rudolf ötlete és forgatókönyve alapján Fonyó Gergely rendezésében forgattak dokumentumfilmet. A producerrel, Kollarik Tamással beszélgettünk.

Úgy tudom, egy két évvel ezelőtti, sorsszerű találkozás tette önt Ocskay László feltétlen hívévé.
– Gyermekkorom egyik kedves olvasmányélményének, Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című regényének központi hőse Ocskay brigadéros, aki emberül szolgálta a szabadságharc ügyét, de Rákóczi Ferenc később árulóként kivégeztette. Talán sorsszerűnek mondható, hogy összebarátkoztam a leszármazottal, Ocskay Rudolffal egy zuglói kávéházban. Elmesélte, hogy van a családban egy másik neves, legendás hős, Ocskay László százados, aki már az első világháborúban is harcolt. A két világháború között egy magyarországi székhelyű amerikai olajtársaságnál dolgozott. S bár hadirokkantként nem kellett volna bevonulnia, 1944-ben reaktiváltatta magát, hogy elvállalhassa a munkaszolgálatosok századparancsnokságát. A misszió célja: megmenteni minél több zsidó honfitársunkat a haláltól. Ocskay páratlan összeköttetéseit latba vetve az Abonyi utcai Zsidógimnázium, a mai ELTE Radnóti Miklós-gimnázium épületében mintegy kétezer-ötszáz embert oltalmazott meg, a fedőtevékenység német egyenruhák javítása volt. A megmentettek között volt Goda Gábor író, Kadosa Pál zeneszerző, Kabos Endre kardvívó-világbajnok, Ráday Imre színművész. Úgy gondoltam, kötelességünk megismertetni a világgal e rendkívüli embert. Munkatársaimmal, a forgatókönyv megírásában segítő Ocskay Rudolffal, Fonyó Gergely rendezővel, Kiss Sándor operatőrrel, Csillag Manó szerkesztő-vágóval, Rakonczai Viktor zeneszerzővel és még másokkal együtt készítettünk egy rövidebb, 55 perces televíziós anyagot, és dolgozunk egy hosszabb, 75 perces mozifilmes változaton. Megszólaltattuk a túlélőket, és egy hetet forgattunk Izraelben is.
– A filmben az egyik riportalany kimondja: Ocskay László bátrabb volt a híres Schindlernél is, hiszen önzetlenül, ismeretlen embereket mentett meg lényegesen kockázatosabb körülmények között. Miért nem őrzi jobban a történelmi emlékezet?
– Nehéz volt tetteit bizonyítani, Ocskay nem írt emlékiratot, nem dokumentálta cselekedeteit, rendkívül szerény ember volt – és talán azért is, mert a történet olyannyira fantasztikus, hogy sokáig nem is akarták elhinni. Egy ízben például nyilasok nyomultak be a gimnázium területére, s bármily abszurdnak hangzik is, Ocskaynak sikerült elérnie, hogy SS-katonák zavarják el őket. A túlélők állítják, hogy az SS-katonák, akik egy bizonyos Werner Otto Florian nevű SS-őrnagy parancsnoksága alatt őrizték az iskolát, magyarul beszéltek. Az őrnagy neve egyébként nem szerepel a berlini SS-archívumban. Jogos a kérdés, hogy valójában kik is lehettek a titokzatos katonák.
– Ocskay mentőakciója egyedülálló a világon. Eközben bennünket, magyarokat még mindig német kollaboránsnak neveznek. Nyilván ezzel is összefügg: hosszú volt a procedúra. Mi lett Ocskay sorsa?
– 1945 után csak egyetlen újságcikk emlékezett meg Ocskay Lászlóról. Külföldi, „kapitalista” amerikai nexusai és a német SS-szel kialakított, formálisan jó kapcsolatai, arisztokrata származása miatt kémkedéssel vádolták. Ma már tudjuk, hogy az effajta perek gyakran végződhettek törvénytelen halálos ítéletekkel. Szöknie kellett. Először Ausztriába, majd Amerikába menekült. Szegénységben, elfeledve halt meg 1966-ban Kingston városában. Ma nem ülnénk itt az asztalnál, s nem beszélgetnénk a már elkészült dokumentumfilmről, ha az egyik túlélő, Faludy Dénes (Dan Danieli) nem kezd munkálkodni az ügy érdekében. Ő szintén az Abonyi utcában rejtőzött, együtt első világháborús katonatiszt édesapjával, Ocskay egykori bajtársával. Amikor Faludy Dénes először a kommunizmus időszakában hazalátogatott, az édesapja azt kérte tőle, hogy szolgáltasson igazságot az elfeledett hősnek. Kitűnő Ocskay-monográfiájának köszönhető, hogy 1996. október 23-án Ocskay posztumusz Magyar Köztársasági Aranyéremben részesült, s a neve is felkerült végre a világ jámborainak nevét őrző jeruzsálemi falra.
– Mikor mutatják be a dokumentumfilmet?
– Több tévétársaság is jelezte, hogy a mű televíziós változatát szívesen műsorára tűzné. A film ma lesz először látható egy információs vetítésen a Szindbád moziban. Alakul a hetvenöt perces változat, és tárgyalunk egy esetleges 2008. januári indulású mozi forgalmazásáról. A jogokat megszerezve dolgozunk immár a játékfilm előkészítésén is. A történetben rejlő, fantasztikusnak tűnő fordulatokat a dokumentumfilmnél a fikciós alkotás ráadásul sokkal könnyebben tudja majd kezelni.