A 11 centiméteres átmérőjű ezüsttálat a legjelentősebb khmer uralkodóként számon tartott VII. Dzsajávarman adományozta 1199-ben a nagyanyja által alapított Banteay Chhmar-i szentélynek –- mondta Zelnik István az MTI-nek.
Az adományozó kifejtette: a december 15-én átadott műtárgy azért számít felbecsülhetetlen jelentőségűnek, mert alig maradt az utókorra feliratot hordozó nemesfém tárgy az angkori birodalom fénykorából; a porlékony anyagra írott feliratok viszonylag gyorsan elpusztultak a trópusi éghajlaton. Nehéz felbecsülni a húsz évvel ezelőtt egy régiségpiacon, megfeketedett állapotban megvásárolt ezüsttál anyagi értékét, mivel unikális tárgy – vélekedett Zelnik István, aki szerint a műtárgypiacon tízmillió forintos nagyságrendben lehetett volna gondolkodni, és voltak is nyugat-európai érdeklődők.
Mint hangsúlyozta, az adományozás előtt az ezüsttálat tudományosan is feldolgozták, majd négy nyelven publikálták; a műtárgyat december elejéig a budapesti Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeumban a magyar közönség is láthatta. „Az ókhmer feliratot a francia Claude Jacques professzor fejtette meg, azt azonban máig nem tudjuk, hogy a ráforrasztott tű mikor és miért került a tálra” – jegyezte meg a múzeumalapító-műgyűjtő.
Zelnik István beszámolója szerint gyűjteményének több olyan része van, amely kiemelkedő jelentőségű a khmer kultúrtörténet szempontjából. „Szó van arról, hogy a tudományos feldolgozás után 10-12. századi kő, illetve bronz ékszeröntő-mintákat adományozok vissza a Kambodzsai Nemzeti Múzeumnak. Ott négy van ezekből, míg a gyűjteményemben harminc” – szólt terveiről.
A műgyűjtő kitért egy további lehetséges adományozásra is. „Felkérést kaptam a kambodzsai kormánytól, hogy vásároljak meg egy rendkívüli kultúrtörténeti értékű kőszobrot, amelyet a Sotheby's akciós ház szerepeltetett volna egy márciusi árverésén. Ezt azonban visszavonták az UNESCO és a kambodzsai kormány kérésére, mert kiderült, hogy valakik a hatvanas-hetvenes évek fordulóján Koh Kerből, a Prasat Thom szentélyből rabolták el. A kilencvenes években egy nyugat-európai gyűjtő vásárolta meg már legálisan, aki most dobta piacra” – számolt be a nagyméretű szobor történetéről.
Zelnik István hozzátette: a műtárgy magyarországi bemutatása attól is függ, mikor és mennyiért lehet megvásárolni; lehetséges ugyanis, hogy ehhez a Zelnik-gyűjtemény más darabjaiból kell jótékonysági árverést tartani New Yorkban. Mint a műgyűjtő elmondta, kambodzsai látogatása alkalmával egy nemzetközi tudományos konferencián az általa alapított Magyar Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet közzétette az elmúlt három évben a 10. századi „elfeledett” fővárosban, Koh Kerben végzett feltárásainak összefoglalóját.
Jelentős eredmény, hogy egy magyar projekt publikálta először a Koh Kerben talált 63 szanszkrit és ókhmer feliratos kőtábla szövegét – mutatott rá. Zelnik István hozzáfűzte, hogy a kambodzsai miniszterelnök-helyettessel megállapodott a Koh Ker-i magyar feltárások folytatásáról, és felmerült egy közös erőből létrehozandó dzsungelmúzeum terve is.
