Isztambul
Török Ferenc hányatott sorsú, legújabb filmje az Isztambul, amely többedik halasztása után úgy tűnik, február 16-tól a mozikba kerül. A Moszkva tér, Szezon, Overnight és Apacsok rendezőjének legújabb alkotása magyar-török-holland-ír koprodukcióban készült, a főszerepben a holland Johanna Ter Steege-vel és Lukáts Androrral. A rendező életrajzi ihletésű mozija egy középkorú nőről, Katalinról szól, akit férje harminc év házasság után elhagy egy fiatal tanítványáért, felnőtt gyerekei pedig nem figyelnek rá. Az idegösszeomlás után hirtelen ötlettől vezérelve Törökországba utazik, és ott kezd új életet egészen addig, amíg fia érte nem megy.
Az ajtó
Március 8-án kerül a mozikba egyetlen Oscar-díjas filmrendezőnk, Szabó István új játékfilmje az Oscar-díjas Helen Mirrennel a főszerepben. Szabó utoljára 2006-ban készített játékfilmet, s a Rokonokhoz hasonlóan ezúttal is irodalmi adaptációt visz vászonra. Móricz Zsigmond után ezúttal Szabó Magda egyik legjobb és legelismertebb regényét adaptálja. Helen Mirren játszótársai Eperjes Károly, Börcsök Enikő, Andorai Péter, Nagy Mari, Marozsán Erika és Szirtes Ági lesznek, s feltűnik Jirí Menzel is egy szerepben. A történet egy írónő (Martina Gedeck) és házvezetőnője, Emerenc (Helen Mirren) ellentmondásos kapcsolatáról szól. Németországban is várhatóan márciusban mutatják be Az ajtót a mozik.
Drága besúgott barátaim
Március 29-től lesz látható a magyar mozikban A Drága besúgott barátaim, a Cserhalmi György és Derzsi János főszereplésével készült rendszerváltozás utáni ügynökfilm. Cserhalmi Sára, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatójának játékfilmes bemutatkozásában Cserhalmi a rendszerváltozás után elolvassa a róla szóló ügynöki jelentéseket, s megtudja, hogy egy közeli barátja jelentett róla. Cserhalmi György rendező lánya korábban a Szűken szépen című rövidfilmjével elismerő oklevelet kapott a 39. Magyar Filmszemlén, de rendezett epizódot az MTV Hajónapló tévésorozatába is.
Csak a szél
Fliegauf Benedek folytatta a magyar filmek jó nemzetközi sorozatát azzal, hogy bekerült az idei Berlinale versenyprogramjába. A korábban Szállnak a varjak munkacímen futó, a Csak a szél névre keresztelt alkotás a cigánygyilkosságok inspirálta mozi. A film története nem kapcsolódik direkt módon a valós eseményekhez, nem követi a nyilvánosságra hozott nyomozati anyagot. A zömében amatőrszereplőkkel forgatott alkotás világpremierje Berlinben lesz. Fliegauf korábban a Rengeteggel és a Dealerrel is nyert a fesztiválon, a Wombot és a Tejút című kísérleti filmjét pedig Locarnóban díjazták. Magyar mozibemutatóról egyelőre nincs hír. Korábban szó volt róla, hogy a február 2-5-e közötti Szemlén esetleg vetítik a filmet, de aztán a gyártó stúdió és producerei visszavonták a berlini szereplésre hivatkozva a Csak a szelet.
Final Cut – Hölgyeim és uraim
A szemle programjában tűnt fel, de korábban már a Facebookon is megszellőztetett alkotás a Hölgyeim és uraim, Pálfi György rendhagyó rendezése. A Hukkle és Taxidermia direktora filmtörténeti klasszikusokból vágott össze egy tipikus „egy férfi megismer egy nőt” romantikus történetet. Pálfi eddigi nyilatkozataiban maga is utalt a szerzői jogi problémákra, vagyis, hogy a 450 mozifilmből összeollózott és eredeti anyagot nem tartalmazó alkotásban a
vonat érkezésétől a Casablancán át az Avatarig használt fel filmeket. A kifizetetlen jogdíjak híján a rendhagyó filmtörténeti kalauz így stílusgyakorlatnak tekinthető, amelyből oktatási segédanyag lehet a későbbiekben.
Fancsikai Péter: jp.co.de
Alig lehetett valamit hallani Fancsikai Péter játékfilmjéről. A Krétakör produkcióját Fancsikai Schilling Árpáddal írta, s az ún. Krízis-trilógia első darabja lesz. A projekt angol nyelvű honlapja szerint egy 18 éves fiú, Balázs elhagyja családját, hogy önálló életet kezdjen, amelynek keretében beköltözik egy elhagyott gyárépületbe valahol Kelet-
Európában, s célja a szabadság megtapasztalása. Fancsikai eddig leginkább a Tibor vagyok, de hódítani akarok, valamint Mansfeld című filmekből lehetett ismerős a mozinéző számára, igaz, az eltelt hat évben a színházi közreműködése jelentősebbé vált. Rendezői bemutatkozása hivatalosan a szemlén lesz, a film további élete egyelőre nem ismert.
Magyarország 2011
Tarr Béla produceri bábáskodása alatt készült tavaly tizenegy rendező közreműködésével a Magyarország 2011 című szkeccsfilm, ami az idei Szemlén lesz először látható, illetve meghívást kapott az idei Berlinaléra is. Ott február 18-án egy extravetítés keretében játsszák a Magyarország 2011-et a rövidfilmszekció programjában. A 75 perces film epizódjait Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Salamon András, Jancsó Miklós készítette. Állami támogatás nélkül készült „no budget” film a Magyarország 2011.
Aglaja
Deák Krisztina filmje már egy ideje köztudatban van, elvileg az idei Szemlén látható is lesz. A történet főszereplője Aglaja, foglalkozását tekintve cirkuszos és román-magyar vegyesházasságból született. Az artista család később elmenekül Romániából, majd nagy sikert arató akrobataprodukciót mutatnak be. A család életében eközben számos drámai fordulat és konfliktus következik be. A film szerepeiben Ónodi Eszter, Bogdán Zsolt, Kamarás Iván, Jordán Adél, Lázár Kati és Bálint András várható. A rendező Deák Krisztina Závada Pál regényének adaptációját készítette el 2000-ben (Jadviga párnája, míg megtörtént események alapján forgatta le 2004-ben A miskolci boniésklájdot. Magyar mozibemutatóról egyelőre nincs hír.
Szarvassá változott fiú
Szó volt róla, hogy esetleg a Szemlén látható lesz, de egyelőre nincs megállapodás róla. Vidnyánszky Attila Szarvassá változott fiú a debreceni Csokonai Színház igazgatója rendezésében készül, producere Ozorai András, operatőre Szatmári Péter. A történet a beregszászi színház hasonló című, évek óta játszott előadásán alapul, Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével. Juhász Ferenc hosszúversének feldolgozásában megtört, fájdalmában megöregedett anya várja vissza fiát a biztonságot nyújtó szülői házba, aki a titkok kapuján szeretne áthatolni, mert odaát létezésének értelmét, igazságát sejti. Anyja hiába csábítja a régi emlékekkel, a jól ismert illatokkal, ízekkel, táncokkal, mesékkel, a halott apa megidézésével, a fiú nem térhet haza. Az önmagáról való tudást áhítja, ám ez csak úgy lehetséges, ha önnön arcát felejti, ha „szarvassá változik”. Magyar mozibemutatóról egyelőre nincs hír.
Utolér
A tavalyi Szemlén bemutatták, díjazták is, azóta nincs hír róla. Dyga Zsombor negyedik játékfilmje csavaros thrillertörténet, amelyet eredetileg angol nyelven forgattak. A több szálon futó történet egy kisfiú eltűnésével kezdődik, majd párhuzamos idősíkok összemosásával a nyomozás, következményei és a bosszú bontakozik ki a néző szemei előtt. Ónodi Eszter és Seress Zoltán a film főbb szereplői. Dyga legutóbb a Köntörfalakkal bizonyította, hogy jelentősebb számú közönséget is meg tud mozgatni. A filmnek egyébként nemzetközi forgalmazója van, magyar mozibemutatóról egyelőre nincs hír.
