Háromszemű Sztálin és Madonna töviskoszorúval

Celebek és politikusok a vásznon, avagy nézegessen pop-art Berlusconit, élénk színű Putyint és virágszirmokba ágyazott Sarkozyt.

El is lehetne intézni azzal az orosz Rinat Singarjev festészetét, hogy hatásvadász és tartalmában sem több öncélú lufihámozásnál, de talán mégis megéri jobban szemügyre venni az egyébként igen jól jegyzett kortárs alkotó munkáit – ha más nem azért, hogy a végén legyintsünk egyet. Az azonban, hogy a jól ismert, a világpolitikát meghatározó politikusok és kétes szavatosságú celebritások hasonló külsőségekkel tűnnek fel Singarjev vásznain, nem kizárólag a művész hagymázas víziójában számít természetesnek. Médiatudósok és politológusok szokták az emberi butaság felett érzett bánattól fátyolos hangon kimondani az ítéletet: az úgynevezett „politainment” korában élünk, ami azt is jelenti, hogy a politikai szereplők már ugyanúgy bulvárhősöknek számítanak jó ideje, mint a visszaemlékezéseiket tollba mondó hollywoodi fenékdublőrök.

A művész egy interjúban azzal indokolta meg témaválasztását, hogy az általa művelt pop-art „ikonográfiát” a szokatlan helyzetek és a jól ismert arcok találkozása határozza meg, a politikusok pedig részei az életünknek, az újságok címlapjától kezdve a tévé képernyőjén át az éterig mindenhol jelen vannak – ami így is van, bár szerencsére a többség ettől még nem ragad ecsetet. Sőt mi több, az orosz piktor még az amúgy megközelíthetetlen politikusok emberi tulajdonságait is meg szeretné mutatni a maga szokatlan nézőpontjából. Hogy ez alatt mit ért, a képeket nézegetve nem könnyű kitalálni. Sőt, hogy fokozzuk a téteket, Singarjev állítása szerint az egyénnek kijáró tisztelettel közelít modelljei felé, és nem a politikai meggyőződését próbálja kifejezni művein keresztül.

Annak ellenére, hogy Singarjev láthatóan igyekszik kitérni az elől, hogy képeivel valamiféle kritikát fogalmazna meg a kortárs politikai elitről, szembetűnő, hogy bizonyos szereplők, mindenekelőtt Berlusconi vagy Putyin, gyakrabban tűnnek fel vásznain. A képeket végignézve (ezt megteheti itt vagy itt ) mindenesetre mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy könnyelműen dobálózó alanyi esztétaként bocsátkozzon találgatásba a művek mélyebb értelmét illetően – bár talán önmagában az, hogy Madonna és Sarkozy, Medvegyev és Tiger Woods, vagy éppen Kennedy és Jay-Z egyaránt popkulturális ikonként kezelhető, és hogy ez a gesztus évtizedekkel Andy Warhol után is piacképessé tehető... ez talán maga a nem túl szívderítő üzenet.

Rinat Singarjev Oroszországban született, itt kezdte meg művészeti tanulmányait, amiket később már Olaszországban folytatott. Jelenleg Londonban él és alkot. Képeit hagyományos technikával, olajjal festi meg.