Budapestet megszállják a busók

A mohácsi és sokác lányok hagyományőrző csoportja kereplővel űzi el a telet csütörtökön Budapesten, a Józsefvárosban.

A felvonulás – melyet a Dunakivje népzenekar kísér – 14 órakor indul a VIII. kerületi Mátyás térről, végigvonulva egyebek mellett a Horváth Mihály téren, a Baross utcán és a Krúdy Gyula utcán át a József körútra. A busók több helyszínen is énekes-táncos bemutatót tartanak: a Mátyás téren, a Horváth Mihály téren, a Kiscsibész téren, a Mikszáth Kálmán téren és a Corvin közben – közölte a szervező szerdán.

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokásának, a busójárásnak az idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság, farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított, rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött, cifra női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy a soktollú, fából összeállított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Az így beöltözött busókat a jankelék kísérik, akiknek az a feladata, hogy távol tartsák az utca népét a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és bao-baot ordítozó busócsoportok célja az volt, hogy házról házra járva jókívánságaikat kifejezzék, és elvégezve a varázslatokat részesüljenek az étel-ital adományokban.