A vízi világot is bemutatja majd a skanzen

Megújulás előtt áll a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum.

Közel a Zala holtágához, a látogató útvonaltól kissé távolabb, a madártani egyesület útmutatása alapján készült odúkat helyeztek el. A „háborítatlan” természeti környezetben már korábban is megjelentek a vadkacsák és a szürke gémek, a jövőben pedig a kis fakopáncs, a barátcinege, a fenyves cinege, a csúszka, illetve a rövidkarmú fakusz megtelepedésére is számítanak – ismertette Varju András műtárgyvédelmi és műszaki osztályvezető.

Hozzáfűzte; egy „igazi” falu otthont ad a gólyáknak is, ezért a skanzenben számukra is kihelyezték már a fészekkosarat. A tervek szerint madárleső helyeket, tanulmányi ösvényt alakítanak majd ki, a kijelölt területen webkamerákat is elhelyeznek. A Zala holtágában már megtelepedett a fürge cselle, a vörösszárnyú keszeg, a küsz, a domolykó, így a meder rendbetétele után sor kerülhet a vízi világ bemutatására is.

Varju András kiemelte: a múzeum szeretné ráirányítania a figyelmet arra is, hogy miként lehet a természetes lakókörnyezet ökoszisztémáját újragondolni, és például megtanítani a fiatalokat a természetes hulladék újrahasznosítására.

A múzeum távlati terveit ismertetve Kaján Imre megyei múzeumigazgató elmondta: a horvátországi Eszék városának idegenforgalmi hivatalával közösen – a Patakoktól a tengerekig címmel – európai uniós pályázatot nyújtottak be. A tervek szerint a 220 ezer eurós támogatással működőképessé tehetnék a falumúzeum területén található régi vízimalmot, és a Zala holtágában meg tudnák valósítani a vízmeder élővé tételét is. Nyertes pályázat esetén 2013 elején elkezdődne és 14 hónapon belül be is fejeződhetne a beruházás – jegyezte meg az igazgató.

Az igazgató szólt arról is, hogy az intézmény az Új Széchenyi-terv keretében is benyújt két – egy 30 és egy 20 millió forintos – pályázatot. Oktatási intézmények bevonásával így lehetőség nyílna a helyi mesterek keze nyomát őrző, zalaegerszegi régi épületek felkutatására, a népi ételkészítés hagyományainak átadására, valamint a hagyományos tetőfedő technikák bemutatására is.

Idén egyébként már március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony Napján kinyit a falumúzeum. Darázsi Zsolt, a madártani egyesület zalai titkára elmondta, a programok a tavaszi mezőgazdasági munkák köré csoportosulnak. A gyümölcsfák oltásához az „alapanyagokat” az egyesület biztosítja, míg az oltógallyat – amely lehetőség szerint arról a nemes körte-, alma- vagy szilvafáról származik, amelyet még a nagyszüleik ültettek el hajdanán – a látogatók viszik magukkal. Ezen a napon megnyílik a kovácsműhely is, ahol az érdeklődők a mesteremberek segítségével hagyományos módon javíthatják meg kicsorbult, elhasználódott kerti eszközeiket.

A Göcseji Falumúzeum évente 25 ezer látogatót fogad. A tavasztól kora télig tartó időszakban több mint tíz hagyományőrző programot szerveznek, de idén például június 8-án, 49 nappal a londoni nyári olimpia megnyitója előtt a muravidéki ifjakkal közösen megrendezik a Népi Gyermekjátékok Olimpiáját is.