Kalapács alá kerül az egyik legnagyobb táncművész gyűjteménye

Huszonhat évvel Lausanne-ban bekövetkezett halála után kalapács alá kerül Serge Lifarnak (1905–1986), a XX. század egyik legnagyobb táncművészének és koreográfusának személyes gyűjteménye egy március 13-án Genfben szervezett árverésen.

A fotók és rajzok ezreit, személyes emléktárgyakat, műalkotásokat, balettcipőket és plüssmackókat a művész halála után, húsz éven át bőröndökben és ládákban őrizték szinte vallásos buzgalommal – mondta el az értékesítéssel megbízott genfi becsüs, Bernard Piguet, aki szerint a „táncművész mindent megőrzött”.

A ládákat Lillan Ahlefeldt-Laurvig grófnő (1914–2008) lakásában tárolták, aki közel harminc éven át a táncművész élettársa, majd általános örököse volt. Most a grófnő örökösei árvereztetik el a Lifar-hagyatékot.

A tárgyakat többek között Cocteau, Gyagilev, Chanel, Yvette Chauviré, Bernard Buffet, Cecil Beaton, Georges Braque, Yves Brayer, Christian Bérard, Marc Chagall, Max Ernst dedikálták.

A mintegy 600 kikiáltásra kerülő tárgyat bemutató teremben, amelynek értékét minimum 1 millió dollárra (222,37 millió forint) becsülik, a legértékesebb darabokat vitrinekben helyezték el. Közöttük van például Jean Cocteau kiadatlan és ismeretlen vázlatfüzete. A füzet Marcel Khillt, Jean Cocteau titkárát és szerelmét ábrázoló 40 krétarajzvázlatot tartalmaz. Khill 1936-ban világ körüli útjára kísérte el az írót. A füzetet Jean Cocteau Coco Chanelnek adta, aki továbbadta Serge Lifarnak. „Mindhárman szoros kapcsolatban álltak egymással, és a Serge Lifar és Coco Chanel közötti barátság, amelyet számos levél és vázlat illusztrál, egészen 1971-ig, a divattervező haláláig tartott”.

Serge Lifar Pablo Picasso gyakori vendége volt, amelyről a művész kézjegyével ellátott aranyozott papírkorona tanúskodik. Az érdekességek között szerepel az a naturalista vízfestmény is, amelyet a ma 95 éves Yvette Chauviré sztártáncosnő festett, akinek Lifar nagy csodálója volt.

Serge Lifar 1905-ben született Kijevben, Bronyiszlava Nyizsinszkának, a világhírű Nyizsinszkij balettművész testvérének a tanítványa volt. A rendkívüli testi szépséggel és színpadi képességekkel rendelkező Lifar 1923-ban az orosz forradalom elől Monacóba menekült, és mentorának, Szergej Gyagilevnek az Orosz Balett nevű társulatához csatlakozott. Gyagilev 1929-ben történt halála után, akinek egyik általános örököse lett, Lifar a párizsi opera társulatába lépett, ahol 1935-ben első férfitáncos lett, és ahol 1956-ban, 51 éves korában lépett fel utoljára.

Miután 1956-ban elhagyta a párizsi operát, koreográfusként folytatta karrierjét, Argentínában, Ausztráliában, Olaszországban és Svédországban dolgozott. Utolsó éveiben Lausanne-ban élt Ahlefeldt grófnő oldalán.