Egyetlen probléma van a Dawncore zenekarral: már nem léteznek. Adtak egy egyébként feledhetetlen búcsúkoncertet 2003-ban, azóta pedig szegényebb a magyar zenei élet. Biztos, hogy nagyon sok jó zenekar van, ügyes zenészekkel, ambícióval, de amióta a DC befejezte (ahogy a másik hardcore-legenda, a szintén budapesi Newborn is), mintha maradt volna valami rés az általuk belakott zenei közegben, amit nem igazán képes kitölteni más zenekar.
Az Entertainment for the rest címet viselő utolsó, hatszámos DC-lemez olyannyira elkanyarodott a hardcore stílus zeneiségétől és dalszerkezeteitől, hogy még a súlyos zenék világát ismerőknek is feladta a leckét. A srácok akkoriban négy tétellel gondolták megújítani a stílust, és még innen visszanézve (visszahallgatva) is kijelenthető: nem volt hiábavaló az igyekezet, a lemez és egyébként a zenekar is hivatkozási pont a hardcore- és extrém-metál körökben a mai napig. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a DC is körbeturnézta Európát mikrobusszal, teljes erőből tolták akár ötven ember előtt is.
Négy szerzeményben – hiszen van egy ének nélküli elszállás és egy drum and bass nóta is – vonul fel a had, amely példátlan módon értelmezte újra nemcsak a magyar, de úgy általában a kontinens zenei dimenzióit is. Rendkívül komplex, zenei kompromisszumokat nem ismerő, átlagosan négyperces szerzeményekről van szó, amelyek egyedi dalszerkezetei és brutális hangzása csak többszöri hallgatás után nyeri el valódi értelmét. Minden nóta a helyén van, de a Let’s set the world on fire címen pusztító szerzemény számomra maga a Dawncore. A zenekarban mind az öt tag pontosan tudta, hogy mit hova kell tenni. Elfogult vagyok a gitárok iránt, ezért írom: zseniálisan meg- és összeírt témákról van szó, amelyek néha szinte már felfoghatatlanul bonyolultak. Mégis sikerült elkerülni az öncélú pengetést, minden hang a helyén van.
Egyébként a tökéletes zenei egységnek az is oka lehetett, hogy a zenekar felállása nem változott jelentős mértékben. (Basszusgitárnál történt ugyan egy csere, hiszen az ezredfordulón Bozó Attila helyett jött Ács Máté.) A ’93-as indulásnál Németh Szabi kezelte a gitárt, Bozó Attila a basszust, Soós Balázs a mikrofont fogta, míg Ferencz Zsolt a dobokért felelt. A már említett változás 1999–2000-ben következett be. Bozó ment, Ács Máté jött és leigazoltak még egy zseniális gitárost Szalkai Tibi személyében, akkor anno a már említett Newbornban is megcsillantotta tudását. A volt tagok közül még többen is aktívan zenélnek, arra ugyanakkor igen kicsi az esély, hogy a DC még egyszer összeálljon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!