Orfeusz (Horváth M. Gergő) a görög mitológia egyik legendás dalnoka, aki lantjával képes volt lecsillapítani a vadállatokat, és beavatkozni a természet rendjébe. Az Alvilág őrzőit is megbabonázta, hogy alászállva megkeresse halott kedvesét, Eurüdikét (Hortobágyi Brigitta) és visszavigye az élők világába.
Még Hádész (Tarnavölgyi Zoltán) is meghajlott akarata előtt, egyetlen feltételt szabott: az úton egyszer sem nézhet hátra szerelmére. Orfeusz saját vágya és hitetlensége miatt azonban elbukik a próbán, így örökre elveszíti kedvesét. A balett legerősebb jelenete épp a két szerelmes kifelé vezető útja, Juronics Tamás koreográfus és Bianca Imelda Jeremias díszlettervező munkáját dicséri a táncosok által mozgatott széles, emelkedő kör, mely a minimalista díszlet egyik legötletesebb eleme. Orfeusz és Eurüdiké egymással átellenben sétál, míg a Halálangyal végleg el nem ragadja a lányt, és a dalnok lecsupaszított, tökéletlen önmagában lép ki a ragyogó fénybe.
A fából faragott királyfi igazi beavatás az őszinte szerelem beteljesülésének nehézségeibe. Balázs Béla történetének alapkonfliktusa,hogy a királyfi (Czár Gergely) szerelemre lobban az ablakon át megpillantott királylány (Szarvas Krisztina) iránt, ám a tündér (Hajszán Kitti) életre kelti a természet erőit, hogy megakadályozza a fiatalok találkozását. Miután a királyfi teljesíti a tündér próbáit, fabábot (Finta Gábor) készít, hogy kicsalogassa szerelmét a várból.
Ám a lányt nem érdekli a királyfi, csak a megelevenedett fabábja után epedezik. A tündér célja, hogy a fiatalok kizárólag azután lehessenek egymáséi, miután keresztülmentek egyfajta fájdalmas átalakuláson, és megszabadultak mindenféle külsőségtől. Így megtisztulva, igazi értékeikkel állhatnak egymás előtt.
Bartók zenéje filozofikus hátteret ad a balettnek, amelynek központi eleme a legtisztább szerelem eszményképe. A zene és a koreográfia mellett itt is lenyűgöző látványt nyújt Stadler Ferenc munkája. A talpig fehérbe öltözött táncosokra az erdő vagy a medréből kilépő patak képét vetítik, így életre keltve a természet elementáris erőit.
A Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója április 27-én pénteken este 19 órától látható a budapesti Művészetek Palotája színpadán.
