Az eddig ismeretlen kéziratváltozatok egy családtól kerültek elő, akik hetven évvel ezelőtt kapták ajándékba a csiszolt papírra írt verseket. Ahogy mindig, most is véletlen szerencse folytán bukkant fel a kézirat, és Ratzky Rita irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főtanácsosa szerint ez valószínűleg a későbbiekben is így lesz, mert a magángyűjtők, ha ilyen kincsek birtokában vannak, többnyire szeretik titokban tartani. Általában egy-egy árverés alkalmával kerülnek elő eddig ismeretlen relikviák, ezért soha nem lehet tudni, hogy vajon milyen meglepetéseket tartogat még a jövő.
A Petőfi-hagyatékkal kapcsolatban mindenesetre szerencsések a közgyűjtemények: nyilván azért is, mert nagyon korán kezdték el gyűjteni a költőtől maradt emlékeket, és a gyűjtés sikeréhez Petőfi gyorsan szárba szökkenő kultusza is hozzájárult. Csak a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében több mint százoldalnyi kéziratot és számos tárgyat őriznek, ezenkívül az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában is vannak Petőfi-kéziratok.
A most előkerült két fólióra összesen három verset másolt rá Petőfi. Az első lap egyik oldalára a Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? címűt, amelyet 1848 januárjában írt. Ha megfordítjuk a lapot, a másik oldalon a Két ország ölelkezése című vers olvasható, amely 1848 júniusában született, és Az 1848-i Uniókor alcímet viseli. Ez a különlegessége az eddig ismert szövegváltozatok sorában, mert az alcím máshol nem szerepel. Ezek természetesen nem ismeretlen versek, ahogyan a harmadik költemény, A munkácsi várban sem az: ennek ugyancsak az Országos Széchényi Könyvtárban van egy másik, teljes kézirata.
Ratzky Rita azt mondta: nem merültek fel kétségek, hogy Petőfi kézírásáról van szó. Az íráskép, a kézirat egésze sugallja ezt, de ilyenkor minden esetben összevetik az előkerült kéziratot más kéziratokkal is. Ha egy hagyatékból kerül elő kézirat, akkor könnyebb a kutatók dolga, mert a származás, a hagyaték útja megerősíti őket, de itt egyedi fóliókról van szó. – Az íráskép lelkünk aznapi hangulatát, de az életkorunkat is tükrözi, hiszen az évek során fejlődik az írásképünk – magyarázta az irodalomtörténész. Szerinte e két fólió írásképe egy boldog, kiegyensúlyozott emberé, mind a három vers kézirata ilyen. Ez azért is nagyon érdekes, mert Petőfit általában szenvedélyes, indulatos emberként ismerjük. De a kéziratok másolása idején még megvolt politikai népszerűsége, és magánemberként is boldog volt, ez látszik az írásán.
Kérdés, hogy miért másolhatta össze a költő éppen ezt a három verset. Az irodalomtörténész maga is sokat gondolkozott ezen, és azt feltételezi, hogy a költő publikálás céljából akarta elküldeni valakinek a verseket, amelyek egyébként nem egymás után születtek. Ennek némiképp ellentmond, hogy A munkácsi várban nem jelent meg a szerző életében, sőt, jóval a halála után közölték először.
A három költemény mindenképpen értékes együttes abból a szempontból, hogy Ratzky Rita szavaival „egy kis forradalomtörténeti vázlatot” alkot, és sokat elmond Petőfi politikai nézeteiről. A Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? egy forradalmi változást óhajtó vers. A Két ország ölelkezése Magyarország és Erdély egyesüléséről, az „új magyar nemzet” létrehozásának lehetőségéről beszél, A munkácsi várban (amely 1847 júliusában született) pedig a magyar nemzet régi harcát idézi fel, de – mint minden lírai költemény – valójában ez is magáról Petőfiről szól. Arról, hogy a halált vállalja ő is, de a fogságtól irtózik.
A kéziratok felfedezésének természetesen van filológiai jelentősége is. – Összevetjük más kéziratokkal, és a Petőfi életében megjelent kötetekben található szövegekkel, és belekerülnek majd a kritikai kiadás megfelelő kötete jegyzetanyagának pótlásába, ha olyan tulajdonoshoz kerülnek, aki ezt lehetővé teszi. Nincs sok szövegeltérés a versekben az eddig ismert változatokhoz képest, de például a Két ország ölelkezésében van egy szócsere: a győzedelmes szó helyett késedelmes szerepel – mondta el Ratzky Rita. Ezek után elgondolkodtató lehet, hogy melyik kézirat született előbb és hogy mit fejez ki a két különböző szövegváltozat. Az irodalomtörténész szerint a késedelmességre való utalás jól mutatja, hogy Petőfi a maga „plebejus forradalmiságában” mindent sokkal előbb szeretett volna megvalósítani, mint az 1848-as kormány. Ezért is történt, hogy végül nem választották meg képviselőnek, amit azonban nem kudarcként élt meg, hiszen költőként is el tudta mondani a véleményét.
