Átalakulóban a filmfinanszírozás

Megújította film- és médiatámogatási rendszerét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. Az új program a Magyar Média Mecenatúra nevet kapta.

Kárpáti György
2012. 05. 22. 16:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Átalakul a dokumentumfilmek, tudományos és ismeretterjesztő alkotások, valamint rövid animációk támogatási rendszere. A Médiatanács olyan pályázati rendszert kíván felépíteni, amelyben biztosítva van a közpénzek felelős felhasználása, és a folyamat minden elemében transzparens. Az NMHH nem akarja az alkotói szabadságot korlátozni és céljuk a pályázók adminisztratív terheinek könnyítése is, hogy ne a papírmunka vegye el az erőt az alkotói energiától.

Az NMHH támogatási rendszere két nagyobb egységből áll, a médiaszolgáltatók rezsiköltségeit és a műsorgyártást támogató pályázatokból, valamint a filmkészítés támogatásából, ahol ismeretterjesztő, dokumentum-, animációs filmek, tévéjátékok és forgatókönyvek készítésére lehet pályázni. A most folyamatban lévő és csütörtökön lejáró ismeretterjesztő filmes pályázatokat a Kossuth-díjas rendezőről, Kollányi Ágostonról, a dokumentumfilmeseket a Balázs Béla-díjas rendező Ember Juditról, az animációs filmeseket a magyar animáció atyjáról, a Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező Macskássy Gyuláról nevezték el. Macskássy a magyar animáció megteremtőjeként érdemelte ki a megtiszteltetést, Ember Judit pedig azért, mert ő készítette a legtöbb betiltott filmet a kommunizmus alatt. Őt sanyargatta meg a rendszer a legjobban, miközben rendkívül tehetséges és érzékeny ember volt, erkölcsi tartással – fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Vitézy László filmrendező, a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság elnöke.

Az előző kiírásra 747 pályázat érkezett be, amelyeken összesen megközelítőleg 6 milliárd forintot igényeltek az alkotók. A megadott keretek között a kuratóriumok 47 pályázaton 445 millió forintot osztottak szét, a dokumentumfilmek, a tudományos és természetfilmek, valamint animációk között. A csütörtökön lejáró kiírásban ennél nagyobb összeget, összesen 645 millió forintot oszthatnak szét a kuratóriumok, amelyekből 300 millió jut a dokumentumfilmeknek, 225 millió a tudományos és természetfilmeknek, 120 millió pedig az animációknak. Ebben a kiírásban viszont már több újdonság is szerepel, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy akik korábban nem nyertek, újra beadhatják ugyanazt a pályaművet, mert elutasításuk nem szükségszerűen a minőségnek, hanem esetenként a véges forrásoknak volt betudható.

Az új pályázatban a szakmai szempontok erősebb jelenléte érdekében a pályázati eljárás részeként konzultációt biztosítanak a filmeseknek. A pályázatok célja, hogy olyan értékes és magas színvonalú közszolgálati célú műsorszámok készüljenek, amelyek a nézők minél szélesebb köréhez juthatnak el, és amelyeket a pályázati felhívás szerinti médiaszolgáltatók lehető legszélesebb körében mutathatnak be – mondta Vitézy, ennek érdekében a pályaművek hosszát 50 percben maximalizálták, hogy az oktatásba és a televíziózásba minél jobban be tudjanak kerülni az elkészült alkotások. Az előző pályázati kiírás tapasztalatairól beszélve Vitézy úgy fogalmazott, továbbra is problémát jelent, hogy keveredik a megélhetési filmezés az igazi akarattal. Vitézy úgy véli, csak az számít lényeges művészetnek, ami meg tudja szólítani a nézők lelkét. A magyar valósághoz kell visszatérni – tette hozzá a szakember, aki elmondta, azok közül a darabok közül, amelyek már készülnek, karácsony környékére reményeik szerint látható lesz néhány.

Nem ennyire optimista Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője, aki az animációra fordított összeg mértéke (mindössze 120 millió forint a teljes keretből) mellett leginkább azt nehezményezi, hogy stúdiókat nem támogat a jelenlegi rendszer. „Az animációs filmsorozatok és egész estés rajzjátékfilmek készítésénél, szemben a játékfilmek forgatásával, szükségszerűen együtt van a produceri iroda és a gyártó stúdió. Infrastruktúra, szakemberek, szoftverek kellenek egy animációs filmhez, amit egy összetartó stúdió nélkül lehetetlen megszervezni” – fogalmazott Mikulás Ferenc, aki aggasztónak tartja, hogy a régiós országok, a csehek, a lengyelek és a szlovákok is lehagynak bennünket, mert ott a kulturális kormányzat felmérte az animáció fontosságát. Az animációs stúdióvezető nem érti, hogy amikor nézettség és nemzeti film kellene, az animáció miért a legutolsó helyen kullog a döntéshozók szemében. Hozzátette: a tévében például magyar animációs sorozatokra volna szükség, de erre nem is írnak ki pályázatot.

A pályázatok megújítása, fejlesztése érdekében a szakmai egyeztetések tovább folytatódnak, kedden is történt egy ilyen irányú egyeztetés. A Médiatanács céljaként fogalmazta meg, hogy 2013 elejétől a rendszer alkalmas legyen az online pályáztatásra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.