Megerősítik a kolostor teljes külső és belső szerkezetét, restaurálják a szobrokat, a domborműves címereket, a barokk cserépkályhákat és kővázákat, továbbá felújítják az épület elektromos és gépészeti rendszereit – mondta el Dienes Péter, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának műszaki kapcsolattartója kedden.
Helyreállítják a hajdani refektórium (a remeték ebédlője) falát borító freskókat, amelyeket Vogel Gergely oltár- és freskófestő készített 1760 körül. A 27 kép a kamalduli rendet alapító Szent Romuáldot és a rend történetét, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és Jézus utolsó vacsoráját ábrázolja.
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteségek egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. Értékét növeli a közeli tó, a malom, valamint az, hogy megőrizte elzártságát, bár közel van a város és a közút.
Az utóbbi években a műemlék kezelői több koncertet rendeztek a falak között, csatlakoztak a múzeumok éjszakája programjaihoz, és az egészséges életmódot népszerűsítő fesztiválokat tartottak. A remeteséghez 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehér csuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!