Végre magyarul!

A Mystery Gang gitáros-énekesét, Egri Pétert kérdeztük első magyar nyelvű lemezükről, egy készülőben lévő könyvről – és az irodalomról.

Tresó T. Tibor
2012. 06. 02. 15:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Milyen magyarul énekelni a rockabillyt?
– Nagyszerű érzés a 14 éves Mystery Gangben először énekelni az anyanyelvünkön, hiszen kezdettől fogva angol nyelven szólaltunk meg. Hamarosan jön is az új, angol nyelvű lemezünk, de most imádjuk a Grund Records jóvoltából megjelenő, Megőrülök érted! című lemezünk magyar nyelvű dalait együtt énekelni a hazai közönségünkkel. Ezt hamarabb megtanulták...

Mi inspirált-ihletett a magyar dalszövegek megírásakor?
– A huszadik századi urbánus, hangsúlyozom, városi líra. Nem előttem levő generációk magyar nyelvű dalszövegeiből táplálkoztam, nem volt előttem ilyen példa, sosem hallgattam behatóan magyar nyelvű zenéket, ugye, nekem az ötvenes-hatvanas évek és az egyetemes rock and roll... Főként az irodalomból merítek tehát, olyanoktól, mint Jack Kerouac vagy Albert Goldmann, tőlük sok hangulatot érzek a magaménak. Rajongással tölt el Vas István európaisága, Márai Sándor megrázó közvetlensége, Ady vagy Kosztolányi igazi őspunk elidegenedése. Az ötvenes évek végi francia újhullám vagy az olasz neorealista filmek pedig szenvedélyes dalszövegekre és zenékre ihletnek. (Roger Vadim És Isten megteremté a nőt című filmje, a 18 éves Brigitte Bardot-val, vagy Fellini korai korszakából, 1957-ből a Cabiria éjszakái – az összes női szereplőbe szerelmes vagyok...) Sokszor képekből táplálkozom, a világot sok esetben egy hatvanas évekbeli rendező szemével látom. Nálam összekapcsolódik a korszakom zenéje, irodalma, filmművészete, képzőművészete, tárgykultúrája, külső- és belsőépítészete és így tovább. Mindez ellát ihlettel egy életen át. Ráadásul még nem is beszéltem a gyerekkorom óta általam lefordított amerikai blues-, rock and roll és rockabillyszövegekről, vagy Vaszary János harmincas évekbeli fülledt festményeiről, Molnár C. Pál a XX. század első felének nagyvárosát bemutató tusrajzairól. És sorolhatnám mind, mind, mind, reggelig.

Profi hangszeres zenészként az lemezbemutató bulin egy minikoncert mellett szelektorként is zenéltek. Miért?
– Nemrég elindítottuk az interneten online fogható Mystery Gang Rádiót, benne a legnagyobb kedvenceinkkel és azokkal a zenékkel, amelyek leginkább hatnak ránk. Ez felölel mindent a szvingtől a rythm and blueson, a rockabillyn, a rock and rollon át egészen a szörfig és a beatig. Tehát zenei és kulturális kalandozás a XX. század popkultúrájának ősbarlangjában, nagyjából 1945-1965-ig. Ezzel népszerűsítjük a rockabilly kultúrkört – s ma ezt lassan tanítani kell. Erre a rádión túl jó alkalom egy esti zenés randevú a közönséggel, ez is a szenvedélyünk.

Az új lemezen Ganxsta Zoli is közreműködik. Van rá esély, hogy valaha élőben is letoljátok a közös dalokat? Mikor száll be Egry Péter egy Kartel-dalba?
– Tavaly nyáron néhány fesztiválon egymás után játszottunk, akkor mutattuk be először, hatalmas siker volt, Zoli szó nélkül jött a színpadra a megfelelő résznél, konfettiágyú közepette. A közönség sokkot kapott, a felhevült rockabilly zakatolásra hirtelen rap... Szeretnénk bemutatni ezen a nyáron valamelyik budapesti koncertünkön is.

A műfaj és a hozzá köthető korszak szakértőjeként tartanak számon. Gondolkodtál azon, hogyan kamatoztathatod ez irányú műveltségedet?
– Igen, ez az egész életemet áthatja, ez a szenvedélyem, és állandóan kutatom, művelem ezt a kultúrkört. Nagy dolgokat tervezek a közeljövőben, szeretnék többféle előadást tartani, természetesen zenével összekötve, az ötvenes-hatvanas évek kultúrájáról, erre mostanában egyre nagyobb igény fogalmazódik meg körülöttem. Egy könyv és hangoskönyv megjelenését tervezzük egy kedves újságíró barátom segítségével, ami a kor Budapestjének fel nem tárt rock and roll és jampec világát mutatja be, sok korabeli visszaemlékezéssel. Hihetetlenül izgalmas munka a Rákosi- és Kádár-rendszert áttáncoló egykori budapesti jampecokról, akik ma nyugdíjas ószeresek, fodrászok, vagy éppen filmrendezők. Erre a munkámra már most büszke vagyok, nagyon szeretem Budapest underground történetét. A könyvnek folytatása is lesz, de erről majd később beszélek, hiszen most itt van a magyar lemezünk: „Gitár peng az éjszakában, minden hangja hozzám hív...”

Ősszel színházba vonultok. Mit lehet tudni az új produkcióról?
– A MüPában szeptember 18-án lesz akusztikus koncertünk – a közszolgálati tévé is rögzíti –, amelyben a rockabilly dalainkat áthangszerelve a dzsesszen, a blueson át a folkig vezetjük vissza nagyszerű közreműködő zenészekkel hegedűn, cimbalmon, klarinéton, zongorán és harmonikán, a trió meg közben nyomja a rockabillyt. Eddigi karrierünk legizgalmasabb zenei vállalkozása lesz némi színházi körítéssel. Színes zenetörténeti kalandozás a XX. század popkultúrájában a kulturális háttér bemutatásával.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.