Headbang harangszóra

Véget ért a Hegyalja Fesztivál, nyolcvanezren voltak rá kíváncsiak. Volt eső, volt furmint, és volt alvás a Tisza-parton, de a büfépultok már sehol.

„Nem számít már, hogy a hajnal hol talál rám,
Mi lesz velem, azt csak az Isten tudja”

Ez a két sor a déli napnál tántorgó, világát sem tudó, félmeztelen arcok szlogenje is lehetett volna. És ez nem csak az utolsó nap volt így. Tokaj utcái már kedden, sőt tán már hétfőn megteltek a bolyongókkal. Ők nem feltétlen a koncertekre érkeztek, ők ezt az életérzést vágyják. Vagy nem vágyják, de így sikerült. Headbangelnek a harangszóra, fekszenek a porban, és hörögnek gurgulázva, ha úgy esik jól.

Volt, aki erősítővel érkezett, és végtelenítve játszotta a Smoke on the watert a gitárján, úgy tűnt, ez a kedvenc száma. Mutasson már neki valaki egy másikat is! Ha az ember el akarta kerülni, egy pincébe kellett menekülnie, ahol a helyi Zsuzsi nénik mérték a furmintot és a muskotályt kedvező áron, de valamelyiknek azért el kellett a szóda... Volt, aki felpörgött tőle, volt, aki elaludt békésen, ott, ahol a fáradtság fejbe lőtte, ha szerencséje volt, eljutott a sátráig, ha mégsem, hát a Tisza-parton érte a hajnal.

Persze más emberek is feltűnnek ilyenkor, ők célzottan koncertekre érkeznek, és ezt már a pólójukon jelzik, ami természetesen kötelezően fekete alapszínű. Ők is megtalálták a maguk „drogját”: hártyát hasított a Hatebreed, a Skindred és az Enter Shikari. Csemegék ezek annak, aki ezt a fagyit szereti.

De a színesebb ruhás lánykák is rophatták élvezettel, ugyanis a nagyszínpadon elég populáris volt a felhozatal. A magyar kedvencek (Vad fruttik, Kiscsillag) ugyanúgy itt voltak, mint a nemzetközi sztárok, a Parov Stelar Band vagy Everlast, aki mondjuk elhagyta a fél zenekarát, erről azonban senkit nem értesített. Aki a vizet szereti, az is megkapta a magáét égi áldás formájában. Talán ennek is volt köszönhető, hogy egy nagyobb étkészletnyi metálvillával kevesebb lengett idén a levegőben.

Elzárt kis világ ez, ahol egy hétre mindent kimos az agyakból a furmint és a basszus. Reggel pedig felébredve dúdolhatja az ember magában, hogy:

„Többé nem érdekel, nincs bennem bánat,
Van rá pénz, hát ihatunk még egy párat”

Vagy mégsem, mert addigra elpakolták a büfépultot.

Több mint nyolcvanezer látogatót vonzott a Tokaj és Rakamaz határában megrendezett 13. Borsodi Hegyalja Fesztivál, amely a hétvégén zárta kapuit. Bukovinszky Béla főszervező szerint nézőcsúcs idén ugyan nem született, de a látogatók száma megközelítette a tavalyi 85 ezret. Bukovinszky elmondta, hogy nagyon sokan jöttek el az idei fesztiválra a határon túlról, például a közeli Kassáról is, ami jelzi, hogy a rendezvény iránt a szomszédos országokban is nő az érdeklődés. Az idei fesztiválon ráadásul megdőlt az együtt zuhanyzás Guinness-rekordja: több mint négyszázan tusoltak egyszerre, egy időben a rakamazi Tisza kempingben.

Szerdától szombatig kilenc színpadon kétszáz fellépő, köztük negyven külföldi zenekar szórakoztatta a látogatókat a rakamazi Tisza kempingben kijelölt fesztiválterületen. Idén először tartottak hivatalos nulladik napot; a keddi beköltözést a hegyaljai zenekarok fellépésével tették kellemesebbé a szervezők. A szervezők szerint a legerősebb nap a szerda és a péntek volt, szombaton az időjárás már nem kedvezett annyira a fesztiválozóknak. (MTI)