Bourne out, avagy hősök lejárt szavatossággal

Akciófilmpótlék, még egy tinglitangli táncosfilm, franciás romantika és Kuba, Kuba, Kuba. Heti premierválogatás moziba vágyóknak.

A Bourne-hagyaték

Öt éve már, hogy Matt Damon és a rendező Paul Greengrass a maga részéről befejezettnek tekintette Robert Ludlum kémhősének mozgóképes kalandjait. A csúcson hagyták abba: A Bourne-ultimátum nemcsak a trilógia legjobb darabja volt, de a filmtörténet kémfilmjeinek sorában is az egyik legjobban sikerült hollywoodi alkotásként raktározhattuk el emlékezetünkben. A producerek fejében viszont nem ez, hanem a három rész generálta egymilliárd dolláros bevétel maradt meg. Damont viszont dicséret illeti, hogy minden ostromot visszautasítva nem állt szorítóba a pénzért egy negyedik részben, a stúdiónak maradt a B terv. Új rendező, új főszereplő, új történet. A Bourne-hagyaték már nem az író Ludlum története, ellenben az első három rész forgatókönyvírójának, Tony Gilroynak a rendezése, aki elhagyta elődje kézikamerás mozgásait, s a történetben fokozta az akciójelenetek számát. Főhőse hasonló életutat jár be, mint Bourne, ő is szuperkiképzés után válik nemkívánatos személlyé, likvidálása pedig azért nem sikerül, mert túl tökéletes. Elmenekül lebombázása elől, majd megpróbálja kideríteni, miért és kinek állt útjában. Ebben lesz segítségére egy csinos doktornő, aki hozzá hasonló cipőben jár – őt laboratóriumi kísérletek közben akarják kivonni a forgalomból –, s szintén az életéért menekül. És ahogy egy jó bűnügyi filmben illik, a szálak szépen lassan összefonódnak, majd sötét titkok kerülnek napvilágra. De addig még a két főszereplőnek sokat kell dolgoznia, s még inkább menekülnie. Kritikánkért katt ide!

Valaki más élete

Franciaország ismert és kedvelt exportcikke, Sylvie Testud amellett, hogy ontja a filmszerepeket (átlagosan 3-5 filmet simán bevállal évente), nem létező szabadidejében még a kamera mögött is kipróbálta magát. Rendezői bemutatkozása, a Valaki más élete olyan film, amelyben maga is szerepelni szokott, ám ezúttal átadta a lehetőséget Juliette Binoche-nak, aki Mathieu Kassovitzcal romantikázik. A film egy olyan nő története, aki negyvenévesen ugyan szép karriert tudhat a magának, ám ezért feláldozta a családját és a magánéletét. Ezúttal azonban lehetősége nyílik, hogy rendbe hozza a dolgokat, s mindezt úgy, hogy 25 éves énjébe csöppen vissza, akinek kiesett a kritikus 15 év, ahol a pénz és a karrier kedvéért elvesztett olyan értékeket, mint a szerelem. A „mi lett volna, ha” lehetőségre játszó filmben Kassovitz csak asszisztál Binoche mellett, a Valaki más élete pedig kissé sekélyesen lovagolja meg ezt az alaptematikát.

Havanna, szeretlek!

A Párizs, szeretlek! és a New York, I Love You után ezúttal a kubai szerelemről készült szkeccsfilm, olyan alkotók közreműködésével, mint Benício Del Toro, vagy a francia Gaspar Noé. A 2006-os francia és a 2009-es amerikai epizód után a Cannes-ban bemutatkozó Havanna, szeretlek! hét rövid történeten keresztül vezetne be életérzésbe, atmoszférába, de hiába a színész Emir Kusturica, vagy a német Daniel Brühl, Kuba csak díszletként szolgál az epizódokhoz, a film pedig összességében ürességről árulkodik. A tematikus városfilmek kifulladóban vannak, ez a helyzet.

Step Up 4 – Forradalom

A táncosfilmeknek se vége, se hossza, és a tinglitangli darabok sorában különösebb siker nélkül is négy részig ért a Step Up, amelynek a Forradalom című darabja ezúttal Miamiban játszódik. A saga 2006-ban kezdődött az időközben befutott Channing Tatum közreműködésével, akkor 12 milliós költségvetéssel, cserébe több mint 100 milliós bevétellel. A második kör 20 millióra 150 milliót hozott, a harmadik épp csak nullszaldós volt, de ez is elég volt egy negyedik epizódhoz. Pedig a harmadiknál már a 3D-t is be kellett vetni mézesmadzagként, viszont a franchise ahhoz túl olcsó és költséghatékony volt, hogy ne készüljön el a Forradalom. Az egymástól független történetekben a lényeg a tánc és a koreográfiák, no meg a románc, ami minden táncos életét fenekestül forgatja fel. A történeti hűség kedvéért mondjuk el, hogy ezúttal egy lány Miamiban próbál táncos szerencsét, s miközben szerelmes is lesz, a tánc révén belekeveredik egy kis szociális témába is, s a tánc segítségével még afféle otthonvédő-tiltakozó akcióra is futja az energiájából. Igazi hősnő akarna ő lenne, aki még az álmait is feláldozza az emberekért – modern kori Jeanne D’ Arc, balettcipőben.