Szavazzon a legjobb könyvfilmekre!

Filmmel reklámozni könyvet? A Prae.hu nagyszabású versenyén profi és kevésbé profi alkotók mutatják meg, hogyan képzelik el az ütős könytrailert.

Megmozdulnak a rajzok

Nagyon úgy tűnik, hogy a könyvtrailer elsősorban a gyerekkönyvek reklámozása terén játszhat kiemelt szerepet, legalábbis a benevezett alkotások jelentős hányada ilyen jellegű könyveket mozgóképesített. Ezen nincs is miért csodálkozni: az illusztrációk – jobb esetben – szinte kiáltanak azért, hogy megmozduljanak, szóval az ügyes kezű és éles szemű könyvtrailer-mesternek „csupán” annyi a dolga, hogy a gyermeki elme frissességével pöccentse be és mozgassa meg a látványvilágot. Ilyen jó példa a kínálatból az Anga Mária: Az aranypatájú kiscsikó című könyvéhez készült vizuális kóstoló.


Rácz Gabi népi ihletésű rajzai vidám lendülettel veszik be a nézők szívét – egy darabka hangulatot kapunk, ami szerintem többet érhet, mint a könyv érdemeinek szájbarágós felsorolása. Vizuálisan szellemes a Kiss Ottó könyvhöz készült trailer (Régi kincsek), ahol olyan gegek vezetik a tekintetet, mint amikor a hinta láncaiból villamos sínpár lesz, és ami alatt kimondottan kellemes zene szól. És hogy a zene önmagában is milyen sokat számít, azt jól mutatja a Balázs Ágnes könyvhöz (Rakoncátlan Rozi) készült ajánló: az egyébként bájos, bár kissé funkciótlanul pergő képek alá valamiért egy a kelta motívumokon kegyetlenkedő világzene-light hangfestés került.

Persze nem csak tisztán animációra épülő trailerek készültek, a másik kedvelt megoldás gyerekkönyvek esetében a két világ – a rajzolt és az élőszereplős – keverése több-kevesebb sikerrel. A sikerültebb példák közé tartozik a Magvető Kiadó trailere. Pedig amúgy egy ravasz árukapcsolással van dolgunk: a filmecske címe azt ígéri, hogy Szabó T. Anna Tatok, tatok című gyerekverskötetéhez kapunk majd kedvcsinálót, valójában azonban a kiadó gyerekkönyv kínálatából kapunk ízelítőt.

Mindezt úgy, hogy egy születésnapi babazsúrba csöppenünk, ami bár nem túl eredeti ötlet, mégis működik: az emberi elme már csak úgy van huzalozva, hogy a kibontató csomagok láttán nem tud nem kíváncsi lenni – ha ehhez még időnként a könyv illusztrációi is megmozdulnak, nagyot nem lehet bukni. A többi gyerekkönyves próbálkozás is hasonló keretek között képzelte el a teljesítendő feladatot: Both Gabi könyvéhez (A hintarabló) egy a Lipótvárost bemutató videó készült, Prágai Tamás könyvéről sokat nem tudunk meg, viszont láthatjuk a kiadvány illusztrációit nyüzsögni, Lackfi János könyvét is hasonló módon kínálja a kiadója. Összegezve a látottakat meggyőzőnek tűnik a törekvés, hogy a fiatalabb olvasóknak szóló kiadványokhoz ajánlófilmek készüljenek.

A múlt újratöltve

Jól kitapintható irányvonal még a történelmi regényekhez, vagy a történelmi környezetbe helyezett mindenféle műfaji csavarokkal megbolondított szövegekhez készített könyvtraileres próbálkozások. Persze itt is lehet számolni némi helyzeti előnnyel, hiszen a múltidézéshez elvileg elég régi fényképeket és/vagy régi híradórészleteket összefércelni, és már helyben vagyunk. Szerencsére ennél néha többre is futja azért. A jobban sikerült példák közé tartozik A vérgróf című regényhez készített film. Bár a Benedek Szabolcs regényéhez készült trailer úgy kezdődik, mint amilyennek 10 éve a köztévében elképzelték a menő ismeretterjesztést (talán Anno volt a műsor címe...?), de ettől még átjön a regény borús, vérben ázó hangulata, és ennyi hatásvadászat még belefér.

Kissé ismeretterjesztő jelleggel indul A szivarhajó utolsó útja című alternatív történelmi regény filmje is, ami kevésbé elkeserítő, mint annak a múlt héten frissen lerakott parkettának a látványa a szobában, ahová XIX. századi hőseink drámai – és amúgy hatásos – zenei aláfestés után érkeznek. Az ilyen kis sutaságokért igazán kár, és mivel a trailer maga a sűrítés, minden kis baki végzetes lehet.

Székes akciók

Az érdeklődőt némi balsejtelem gyötri a kimondottan szépirodalmi vagy ködösen összetett irodalmi műfajok esetében: ezekhez vajon milyen eszközzel nyúlnak majd a vizuális szakik? Vesztemre rögtön A húsevő című könyv trailerét nyitottam meg: a monitor dermedten meredt rám az elképesztő mennyiségű lila köd függönyén át. Két ember ül egy széken, mint valami kamaradarabban, és jelenetek ad elő a könyvből. Aki ezek után is kezébe veszi a könyvet, az vagy fizetést húz ezért vagy a szerző rokona.

Kétségbeesetten keresgéltem megváltás után, reméltem, hogy legalább egy fiatalosabb és lazább kiadó (ez esetben a JAK és Prae duett) megbízásából valami frissebb és érvényesebb született. Várakozásaim csak félik teljesültek. A Váradi Nagy Pál könyvéhez készült trailer ugyan vizuálisan összehasonlíthatatlanul lédúsabb, mint az előbb említett szösszenet – igaz, két széken ülő ember látványát viszonylag könnyű felülmúlni –, ám még így is inkább a kora kilencvenes évek alternatív zenei klipjeinek látványát idézte. Viszont az egyenesen érthetetlen számomra, miért kell a könyves trailerekhez ilyen modoros módon dünnyögni a szövegeket.



Sajnos a patinás Jelenkor kiadó egyik könyvéhez (Czapáry Veronika: Anya kacag) készült ajánló sem nyújtott felüdülést: képsorai leginkább a drogmegelőzési vagy cigarettáról leszoktató filmek hangulatával büntettek. Még zavarba ejtőbb a Lángh Júlia könyvéhez készült alkotás: egy könyvbemutató képsorai lágy zenével és csúnya betűtípussal futó feliratok. Ha van zsákutca, amit el kéne kerülnie ennek a friss műfajnak, akkor ez az.

És a győztes...

Titokban abban is bíztam, hogy a populáris irodalmi műfajokhoz készített filmek majd vizuálisan alaposan megsoroznak, de a tapasztalat sajnos az, hogy a sci fikhez készített trailerek nem nagyon emelkednek azoknak a Youtube-videóknak a színvonala felé, amiket lelkes gimnazisták készítenek főhajtásként valamelyik filmklasszikus felé. Az utolsó kockadobás (Tódor Tamás) videója például bántóan erőltetett, és annyira meggyőző, mint egy harci jelenet a Xenia lázban. A kvantumtolvaj ajánlója technikailag még rendben is lenne, kár, hogy végzetesen öncélúnak tűnik a képernyőn látott akciózás. Ehhez képest a Zoo city (Lauren Beukes) trailere maga a felüdülés, szinte már kíváncsivá teszi a nézőt.

Nehéz lenne győztest hirdetni, de mindenképp ki kell emelni így a mustra végén az egyetemista lány támogatót keres című könyv trailerét, ami profizmusával messze a mezőny átlaga felé emelkedik. Talán az erénye a hibája is: annyira patent, hogy emlékeztetni kell magunkat, ez nem egy film trailere, hanem egy könyvé. De idővel azért meg tudnánk, szokni, ha ez nem okozna meglepetést.


Persze minden trailert nincs mód áttekinteni – hatvannál is több sorakozik az oldalon. De arra talán jó volt a fenti szemezgetés, hogy néhány meghatározó irányra és jellemző megoldásra felhívjuk a figyelmet. A mostani mezőny alapján úgy tűnik, a mesekönyvek valahogy több kreativitást szabadítottak fel az alkotókban és nagyobb önfegyelemre is sarkallták őket. A Prae által hirdetett verseny mindenképpen hasznos és üdvözlendő, úgyhogy mindenkit arra biztatunk, merüljön el a könyvtrailerek most formálódó világában.

A könyvfilmekre itt lehet szavazni!