Százéves a Béke Síremléke

Száz éve hirdeti a megbékélést a dél-morvaországi austerlitzi csatatéren a Béke Síremléke, amelyet a napóleoni háborúk "három császár" néven ismert, nevezetes csatájának a színhelyén emeltek 1910 és 1912 között.

Austerlitz (ma: Slavkov u Brna) határában zajlott le 1805. december 2-án a napóleoni háborúk egyik legnagyobb ütközete, amelyben Napóleon legyőzte az egyesült osztrák–orosz seregeket. Az egynapos ütközet, amelynek következtében aztán Párizs és Bécs megegyeztek és békét kötöttek, 40 ezer emberáldozatot követelt.

A megbékélés jelképeként a csatatéren 1910–1912 között felállították a Béke Síremlékét Josef Fanta prágai építész terve alapján. Az emlékmű költségeit a három ország kormányának ajándékaiból, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia lakosságának gyűjtéséből fedezték.

Történelmi források szerint az osztrák seregben számos magyar egység is szolgált, hiszen korábban a magyar országgyűlés ehhez a háborúhoz 34 ezer újoncot szavazott meg. A csata – többségében orosz – áldozatait a Béke Síremléke alatti kriptában helyezték örök nyugalomra.

A 26 méter magas, szecessziós emlékművet, amelynek tetején egy nagy földgömbön 10 méter magas ókeresztény kereszt van, az eredeti tervek szerint 1914-ben kellett volna megnyitni a nagyközönség előtt is, de az első világháború miatt erre csak 1923-ban került sor.

A síremlék négy sarkán felállított szobrok Franciaországot, Oroszországot, Ausztriát és Morvaországot jelképezik. A síremlék belsejében kápolna található márványoltárral. Az emlékmű szomszédságában működik az austerlitzi csata múzeuma, amelyben magyar vonatkozású emléktárgyak is láthatók.

Miután az austerlitzi csatateret évente sok tízezer ember keresi fel – csak a csata évfordulóján 1933 óta rendszeresen megrendezett harci játékokat évente 30-40 ezer ember nézi meg –, az utóbbi években számos új emlékmű is épült a régióban.

Új emlékművet avattak például 2005-ben, a csata 200. évfordulója alkalmával. A három császár új emlékművét egy hat méter átmérőjű kör alkotja, amelyben három különböző színű gránitoszlop van elhelyezve. Minden oszlop 3,6 méter magas. Napóleon császár emlékét francia szürkésfehér gránit, I. Sándor cárét orosz barnagránit, míg I. Ferenc osztrák császárét (és magyar királyét) sötétszürke német gránit jelképezi. Az emlékmű a térség minden oldaláról jól látható, az érdeklődők megtalálják rajta a csata egyes fontos helyszíneire utaló jelzéseket is. Az austerlitzi csatatéren elesett magyar katonákra – a pontos számok nem ismertek – jelenleg két kopjafa is emlékeztet.

Az első kopjafát hat éve, 2006 december elején az egykori csatatér szélén fekvő Telnice (régen Tellnitz) falucskában állították fel. Az akkori kopjafaállítás legfőbb kezdeményezője a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének brünni helyi szervezete volt magyarországi intézetekkel és hagyományőrzőkkel együttműködve.

Tavaly eredeti székely kopjafa került az első kopjafa mellé, amelynek felállítását a Brünni Magyar Polgári Egyesület kezdeményezte. A kopjafa Kövér György hagyományőrző, a gidófalvi (Erdély) Szilaj Hagyományőrző Egyesület tagjának alkotása. Ünnepélyes felavatásán mintegy 150-200 személy vett részt, közülük többtucatnyian székely, magyar és lengyel honvéd, illetve huszár hagyományőrző egyenruhában.