Amikor James Bond találkozik Vernével

Fordulatos alternatív történelmi kalandregényt írt két huszonéves szerző. Világukban Magyarország ipari nagyhatalom és létezik a Dunai Konföderáció.

Szathmáry István Pál
2012. 10. 08. 17:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kiadótok láthatóan azon igyekszik, hogy nálunk kevésbé ismert műfajokat is meghonosítson, és ezek szerint a magyar alternatív történelmi regény is közéjük tartozik. Ezért találtatok egymásra?
– Pintér Bence: Volt egy történetem régen, aminek egy rövidebb verziója meg is jelent egy győri lapban, az Alternatívában, aztán elkezdtünk Mátéval azon gondolkodni, hogyan lehetne kibővíteni. Egy nyár alatt megírtuk ezt a szöveget, és egyből elküldtük az Agavénak, mert úgy éreztük, hogy az ő profiljukhoz passzol. Nekik tetszett, és persze ezt követően még sokat dolgoztunk rajta.

A kiadó mennyire nyúlt bele az eredeti sztoriba?
– Pintér Máté: Alapvetően azzal akarták elmélyíteni a történetet, hogy az egyes karakterek váljanak színesebbekké. Ezért aztán alaposabban ki kellett dolgoznunk olyanokat is, akik kezdetben alig voltak jelen a történetben.



A húszas éveitek elején jártok, hogyan tettetek szert írói rutinra?
– P. M.: Sokat olvastunk. Bennem például sohasem volt olyan szándék, hogy író legyek, de ha volt egy jó ötletem, akkor azt mindig igyekeztem megírni.

A regény fiatal lovastiszt főhősét Kossuth Csabának hívják, és híres politikus unokájaként szerepel a könyvben. Szándékosan egy ennyire közismert névben gondolkodtatok?
– P. B.: A névválasztás egy regény esetében mindig egy vízválasztó pont, és igen, szándékosan akartunk egy ilyen sokatmondó nevet választani.

– Viszont legjobb tudomásom szerint Kossuth Lajosnak nem volt ilyen nevű unokája.
– P. B.: Valóban, nem volt. Az első változatban egyébként még a fiaként szerepelt. Ez a figura teljes egészében a mi fiktív találmányunk, és tagadhatatlan, hogy ez egy jól eladható név. Más írók is élnek ilyen fogásokkal. Például most olvasok egy a második világháborúban játszódó időutazásos regényt, ahol Churchillnek hívják az egyik szereplőt.


Kétség kívül lehet manapság számolni egyfajta Monarchia-nosztalgiával. Mennyire játszottatok rá erre tudatosan?
– P. M.: Ez a korszak érdekel bennünket legjobban, de nem is maga a Monarchia, hanem az akkori globális nagypolitika, ami aztán a világháborúhoz vezetett.
– P. B.: Mi ráadásul ezt a monarchia-vonalat kidobtuk a kukába, a könyv valóságában nem létezik, helyette Dunai Konföderáció van. Abból indultunk ki, hogy azon a ponton szeretnénk megváltoztatni a történelmet – így lesz ez egy alternatív történelmi regény –, ahonnan kezdve ez a régió világpolitikai tényezővé válhatott. És ezt mi a Dunai Konföderáció vágyálmában láttuk elképzelhetőnek.

A Dunai Konföderáció rokonszenves, de valljuk be, kissé naiv elképzelés
– P. B.: Ezzel az ötlettel mindig akkor állt elő valaki, amikor már késő volt. Előállhat vele Kossuth, aztán Károlyi az emigrációban, Benes, amikor már mindenki utálta egymást a környéken, és így tett Jászi Oszkár is. Szerintem azonban a mai napig érvényes ez az alapgondolat a régiós együttműködés fontosságáról.

Pintér Bence–Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja
Az 1848-49-es szabadságharcot megnyertük, és megvalósult Kossuth Lajos nagy álma, a Dunai Konföderácó


Mennyire dolgoztátok ki részleteiben ezt az alternatív világot?
– P. M.: A politikai vonalat elég részletesen kidolgoztuk, még alkotmányt is próbáltunk írni.
– P. B.: Elég alaposan kidolgoztunk mindent, vannak listáink megtörtént eseményekről például, ezek azonban nem kerültek bele a regénybe, de lehet, hogy egy esetleges folytatásban majd előkerülnek. Kossuth tervét racionalizálnunk kellett, mert úgy, ahogy ő leírta, sohasem működhetett volna. Ahhoz ugyanis nagyon szeretni kellett volna egymást az itteni népeknek. Ez már az ő korában sem volt reális. Vicc volt a francia államnyelvre vonatkozó ötlete is. Azon dolgoztunk, hogy minél reálisabb legyen ez az eredendően elég utópisztikus elképzelés.


A dualizmus korszakában a magyarok meglehetősen kedvező pozíciót harcoltak ki. Hogyan néz a magyar befolyás a ti világotokban?
– P. M.: Alapvetően nálunk is ez a jellemző. Mindig azt néztük a történet bonyolítása során, hogy a magyarok érdekérvényesítése meghatározó legyen, hiszen ez az elképzelt államalakulat a regény szerint a magyar szabadságharc eredményeként jött létre. Komolyabb szerep jut a magyaroknak itt, mint amekkora a monarchiában volt. De figyelembe vettük azért, hogy a szláv és német ajkú népekkel is számolni kell.
– P. B.: Sok a nem magyar szereplő a történetben, de azért érződik, hogy mennyire fontosnak tartottuk a magyar vonalat. Ebben az elképzelt államalakulatban mindenkinek megvan a maga lehetősége, kicsit az Egyesült Államokra emlékeztet tehát. Van egy térkép is a könyvben, ezen például Erdély külön államként van feltüntetve. Ugyanúgy Horvátország is. Tehát nem az a Magyarország-forma jelenik meg, amit ismerünk. Ilyen szempontból a mi Magyarországunk csonkának számít, még ha nagyobb is a területe, mint a mainak. Talán a regényhez készített trailerből nem derül ki, hogy mi is az a már említett meghatározó pont, ahol a történelem menete megváltozik a mi megközelítésünkben. Ennek a szálnak ráadásul valós alapja is van. Kísérleteztek ugyanis Munkácson egy golyószóró prototípusával 1846 és ’48 között, ami végül kudarcba fullad. Az első ilyen jellegű fegyver egyébként csak 1860-as években jelent meg. Nálunk az a kiindulópont, hogy mi lett volna akkor, ha mégiscsak sikerül mondjuk akár csak tíz ilyen golyószórót legyártani és azokkal fogadni az oroszokat a Duklai-hágónál. Vagyis ha elmarad az orosz intervenció. Ebből az is következik, hogy az általunk elképzelt konföderációban a Buda-Ganz nevű monopol vállalat határozza meg nemzetközi szinten is a hadiipari fejlődést.

Részletek a könyvből – lapozzon bele!


Ha már szóba került a trailer: az alapján akár krimit is várhatna az olvasó. Volt ilyen szándékotok?
– P. M.: A könyvet kalandregényként definiálta a kiadó, tehát nem sikerült végül krimit írni (nevet). A fülszövegben is az olvasható egyébként, hogy olyan a könyv, mintha James Bond találkozna Vernével.
– P. B.: De valójában nem is annyira akartunk krimit írni, hanem egy jó kis kalandregényt.

Egy ilyen kalandregénynek elengedhetetlen összetevője a főgonosz. Gondolom itt is számolni kell vele.
– P. M.: Igen, ráadásul a mi főgonoszunk kinézetére is egyértelműen egy kalandregény antagonistája: feketét hord, hosszú köpenyben és cilinderben jár.
– P. B.: És valamilyen formában mindvégig jelen van a szövegben.


Már csak arra lennék kíváncsi ezek után, hogy milyen nemzetiségű, mert ennek komoly következményei is lehetnek
– P. B.: Még nem lőjük le a poént, sőt a regényben is csak később derül ki ez.
– P. M.: De, azt korábban lelőjük.
– P. B.: Mire gondolsz ja, tényleg (nevetnek).

Kinek szántátok a regényt? Fiataloknak, akciókedvelőknek, netán történelembúvároknak?
– P. B.: Alternatív történelmi regényből nagyon kevés született magyar nyelven. Ott van az Egyenlítői Magyar Afrika, de azon kívül csak egy-két példa akad. Ezek egyébként nem rosszak, de nem lettek annyira népszerűek. Szerintünk viszont nagyon érdekes ez a műfaj. Igaz, külföldön is inkább a ponyvához sorolják, de van egy-két szerző, mind például Philip Roth, aki elismert író, és mégis írt ilyen regényt. Amerikában amúgy nagyon népszerű a műfaj, ott van például Harry Turtledove, aki futószalagon gyártja az ilyen regényeket mindenféle korokból.
– P. M.: Elsősorban a magunk szórakoztatására írtuk, a célközönség is valójában mi magunk vagyunk.



Lehet, hogy ez a könyvtrailer hatása, de szinte gyanús, hogy filmes alapanyagnak is szánhattátok titokban ezt a regényt.
– P. M.: Persze, többször beszéltünk arról, hogy melyik színészek lennének jók a regényből készült filmben. Meg arról is, hogy milyen filmzenék passzolnának hozzá. De azért lássuk be a realitásokat: a hazai filmes viszonyok között ebből legfeljebb egy Európa Expressz 2. lehetne, amit meg mégse szeretnénk, érthető módon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.