Vidnyánszky Attila színházigazgató, rendező a debreceni Csokonai Színházban ma zártkörű társulati ülést tart. Az MNO értesülése szerint ott jelenti be, amit a Heti Válasz holnap megjelenő számának adott interjújában is elmondott: megpályázza a Nemzeti Színház igazgatói posztját. Október közepén, amikor az Emberi Erőforrás Minisztériuma közzétette a pályázatot, a debreceni direktor úgy nyilatkozott, szereti Debrecent, a Csokonai Színházat, és a Nemzeti Színház ügye az egyetlen, amely miatt elgondolkodna a váltáson. „Valamikor nagyon szeretném a Nemzeti Színházat irányítani, de nem tudom, eljött-e ez az idő” – mondta akkor.
Vidnyánszky Attila
Fotó: Magyar Nemzet
A Heti Válasz csütörtökön megjelenő számában Vidnyánszky Attila erről úgy beszél: „Nem mondom, hogy feloldódott minden kétely, de úgy döntöttem, megpróbálom, aztán meglátjuk, mi lesz.” Arra a felvetésére, miszerint a Magyar Teátrumi Társaságot is vezető, kormánykörökkel jó kapcsolatot ápoló színházi ember nyilván megnyeri a pályázatot, Vidnyánszky Attila elmondta: nem lát a jövőbe, nem hiszi, hogy lejátszott meccsről lenne szó. Azt azonban elismerte: minden pályáztatás ügyetlenül zajlik, egyszerűbb, tisztább lenne, ha a fenntartó kinevezné a jelöltjét.
Színházi szemléletéről Vidnyánszky Attila a Magyar Nemzetnek korábban ekként nyilatkozott: „Sokféle színház van. Akad olyan mentalitás, amely a legalantasabb kereskedelmi televíziós csatorna szintjére zülleszti a színházat, és van olyan is, amely közvetít egyfajta gondolatot, amellyel megváltoztatná a világot, harcos módon állást foglal. Ami engem eltávolít az uralkodó színházi trendtől, ami miatt nem azonosulok a fősodorral: nem hiszem, hogy ennyire rossz minden, ennyire lesújtó véleményt kellene megfogalmazni erről az országról, az emberekről, a múltunkról, a történelmünkről, mint ahogy az ezekben a színházakban zajlik. Ma, ha feltűnik egy magyar zászló a színpadon, azt megtapossák. Nem hiszem, hogy ennyire tagadó, destruktív, romboló kell hogy legyen minden.”
„Abban hiszek, hogy ez gyönyörű ország, büszke lehet a népe, a hibáival együtt is, amelyeket nem szabad takargatni, látni kell. De hitet kell adni. Az nem nevelési módszer, ha a gyerek fejét belenyomjuk a piszokba, szidjuk, állandóan a kicsiségével, a rosszaságával szembesítjük. Ha valaki nem érti, hogy így nem lehet nevelni, az tudatlan. Ha valaki érti, és mégis ezt gyakorolja, mert valamiért lekicsinyli ezt a népet, lelkifurdalást akar kelteni, nyomorúságosnak, senkiházinak akarja láttatni az embert, az szándékosan akar ártani” – fogalmazott a debreceni direktor.
Alföldi versus Vidnyánszky
Emlékezetes, a teátrum jelenlegi vezetőjét, Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház több előadása miatt több kritika érte, amelyből a Jobbik hecckampányba hajló akciókkal – érvrendszerében a Hit Gyülekezete közéleti lapja, a Hetek egyik 2009-es cikkének tartalmát visszhangozva – igyekezett politikai tőkét kovácsolni. Többször híre kelt annak is, hogy Alföldi Róbertet a kultúrpolitika távozásra szólítja fel, helyére Vidnyánszky Attila kerül. Alföldi Róbert végül maradt, bár a sokszor minősíthetetlen hangvételű támadások után egyszer nála is elszakadt a cérna: egy sajtótájékoztatón szexista felhangú megjegyzéssel sértett meg egy újságírónőt. A humán tárca akkori vezetője, Réthelyi Miklós ezért fegyelmit adott a Nemzeti direktorának.
Alföldi Róbert Nemzeti Színházát kritizálta Vidnyánszky Attila is. Alföldi János vitéz-rendezéséről a Heti Válasznak 2011 januárjában ekként nyilatkozott: „Aki nem érti, miért gond, ha egy gyereknek azt mutatjuk: életútjának jutalma egy kurva, és nem a tündérkirálynő, annak az értékrendjével gondok vannak. Nem az a baj, hogy a fiatal nézők számára készült János vitéz-előadás sugalmazása szerint a falusi kislány, ha bekerül a városba, prostituált lesz. Azzal nem értek egyet, hogy épp a János vitézből kell kihozni ezt. A művészi útkeresés nem lehet öncélú, nem állhat szemben a mű eredeti szellemiségével. A Nemzeti Színháznak nem ez a dolga” – vélte Vidnyánszky.
Mint azt megírtuk, a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója, Alföldi Róbert is pályázik az intézmény vezetésére, e szándékát már korábban többször megerősítette. Pályázatának esélyeiről szólva a távirati irodának Alföldi Róbert úgy fogalmazott: „Nem gondolom, hogy minden átpolitizált. Ha így gondolnám, nem indulnék. Bízom abban, hogy demokratikus országban élek, ahol az számít, hogy az ember hogyan dolgozott, nem pedig a vélt vagy valós ilyen-olyan beállítottsága” – tette hozzá.
Alföldi Róbert elmondta, amennyiben ő nyer, a teátrumban az „alap vezérlőelv” továbbra is a társadalmi felelősségvállalás lenne. „A Nemzeti Színháznak mint az ország első számú színházának a feladata a megoldatlan ügyekről beszélni és segíteni abban, hogy meg tudjunk békülni magunkkal, a másikkal, a saját múltunkkal, jelenünkkel, jövőnkkel” – mutatott rá Alföldi Róbert, aki szerint „a legfontosabb vállalni a felelősségét annak, hogy fontos ügyekről beszéljünk”. A direktor a repertoár sokszínűségéről is beszélt. „Aki megnézi a programot, bejön a színházba, látja, hogy nem igazak a vádak, miszerint egyfajta előadásokat játszunk, és csak egy szűk, egyféle filozófiai beállítottságú réteg látogatja a teátrumot” – hangsúlyozta.
A Nemzeti Színház vezetésére kiírt pályázat határideje csütörtökön jár le.
