A King Animal a Soundgarden 2010-ben összeállt klasszikus négyesének terméke, akik – a lemezt hallgatva – mintha ott folytatnák, ahol a kilencvenes évek közepén abbahagyták. És Thayil pontosan ezt is nyilatkozta: „felvettük a fonalat, ahol elejtettük”. A lemeznyitó, első slágernek választott Been Away Too Long is az eltávról és a visszatérésről szól: odacsapós, kőegyszerű rockdal. A Non-State Actor már egy összetettebb, sodró és felszabadult kiállás. A zaklatott, komplex By Crooked Stepset a remek, keleties, misztikus és himnikus A Thousand Days Before követi.
A lemez közepén sötéten kavargó, középtempós, klasszikus Soundgarden-hangzású dalokat (Blood on the Valley Floor; Bones of Birds; Taree) a hajszás Attrition, majd az akusztikusan induló, fülbemászó Black Saturday követi.
A hasonlóan akusztikus és zajos részekből összeálló Halfway There, az elborult Worse Dreams, a lefojtott Eyelid's Mouth vezet el a lemezt záró, lassan menetelő Rowingig, középkorú rocksztárok örök önvallomásáig: „nem tudom, hová evezek, csak evezek, mert eveznem kell”. A King Animal egy nehézsúlyú zárvány, egy letűnt korszak dinoszauruszainak meglepően erős életjele, mintha a grunge sose tűnt volna el, mintha azóta semmi új nem történt volna a populáris zenében. És néha úgy gondoljuk, mintha tényleg így is történt volna.
